Barta Zsolt savanyított spárga és spárgapor készítményei

6. A nemzeti érték rövid, szöveges bemutatása, egyedi jellemzőinek és történetének leírása, a megjelölt szakterületi kategória indokolása (amennyiben nemzetiséghez kapcsolódó érték, a nemzetiségi vonatkozások, a nemzetiséghez való kötődés bemutatása):

Származása, elterjedése

A spárga termesztése kb. 3000 éves múltra tekint vissza. Gyógyhatásai miatt figyeltek fel rá már azokban az időkben! Mára az egyik legértékesebb zöldségünk. A zöldségek királynője elnevezéssel méltán illetik. Zsenge hajtását, az ún. sípokat fogyasztjuk. Ásványi anyag tartalma (kálium, kálcium, vas, foszfor, cink) és magas emészthető rosttartalma miatt, valamint a benne rejlő C, E, B1, B2, B6 vitaminok miatt ajánljuk mindenkinek. Gazdaságunkban, termésnövelő anyagok nélkül termeljük, bátran ajánljuk, nekünk az íz a fontos nem a mennyiség.

A spárga Európában és Ázsiában egyaránt őshonos, és mindkét kontinensen zömmel tenger- és folyópartokon él. Már az óegyiptomiak is ismerték, és az általuk termesztett spárgát Asparagus officinalisnak nevezték. Az ógörögök az általuk ismert másik spárgafajt, az Asparagus acutifoliust fogyasztották. Nevét is azóta használják, az "asparagos" szó ugyanis görögül fiatal hajtást, nyelet jelent. Első írásos nyoma Hippokratész munkájában lelhető föl az i. e. 460–370 körüli időből. Akkoriban főként gyógyhatása miatt tartották becsben, kevésbé volt mindennapi eledel. Ételalapanyagként a rómaiak kezdték használni, amiről a fennmaradt termesztési útmutató tanúskodik az idősebb Marcus Portius Cato (i. e. 200 körül) tollából. Kedvelt előétel volt.

Európában a spárga tudatos termesztése több évszázados múltra tekint vissza, a keresztes hadjáratokból visszatérők is hoztak magukkal spárgamagokat. A 16-17. századtól kezdve jelent meg mint termesztett kerti növény. Üzemi méretű termesztése az egyes földrészeken alig több mint 100 éve kezdődött el. A spárga, területét illetően, nem mondható jelentős zöldségnövénynek, de Európa egyes országaiban, újabban Japánban, Hongkongban, Szingapúrban is igen kedvelt, ezért kiváló exportnövény.[1][2]

A spárga Magyarországon

Magyarországon hasonlóan a többi európai országokhoz már a 15–16. században ismerték, de a 20. század elejéig a spárga csak a főúri kertek növénye volt. Lippay János az 1666-ban megjelent Posoni kert című könyvében már a következőket írja: "Spárga, igen kiűzi a vizelletet. Ha ennek gyökerét a fájó fogra teszik, megállíttya a fájdalmat. Sőt ha megszárazttyák, porrá törik, és azt a port a fognak üregében teszik, fájdalom nélkűl, mind gyökeresttűl kivonnya. Ha borba meg főzik, és megisszák, megronttya az ember veséjében a követ. Aki olajjal elegyített megtört spárgával megkeni magát, azt a méhek meg nem csípik."[3]

Üzemi termesztése az 1920-as években alakult ki. Vetésterülete 400 hektárt ér el. A jó exportlehetőség következtében 1962-ben a spárga termőterülete 1180 hektárra növekedett, ami 1981-re 142 hektárra esett vissza. Hazánkban 2009-re a termőterülete megközelíti a 2000 hektárt, a termésmennyisége pedig 3000 t/év feletti.[1][4]

Növénytani leírása

A spárga évelő növény, telepítés után 15-20 évig képes teremni.

Bojtos gyökérzettel rendelkező növény. Gyökérzete raktározó és szívógyökerekből áll. Húsos gyökerei hengeresek, nem elágazóak, különböző hosszúságúak, némely egyedé elérheti a 3–4 m-t, vastagsága pedig a 10 mm-t is. A gyökeresedés mélysége 2,0–2,5 m. A teljes gyökérzet zöme 20–26 cm mélyen helyezkedik el. A spárga gyöktörzse megvastagodott földbeli hajtás, amelynek oldalából képződnek a húsos, hengeres gyökerek, amelyeket tárológyökereknek is neveznek. A tárológyökereken vékony, rostos szívógyökerek képződnek. Ezek feladata a tápanyagfelvétel.

Fiatal hajtásrendszere minden tavasszal a gyöktörzsből tör elő, sokszor bókoló, dúsan elágazó. A szár magassága 100–160 cm, de elérheti a 200 cm-t. A tövenkénti hajtások száma 10–12, de ennél több vagy kevesebb is lehet. A vegetációs időszakban megvastagodó hajtások elfásodnak, elágaznak. Ezeket spárgaszárnak nevezzük. A spárgaszárak talaj feletti vastagsága elérheti a 20–25 mm-t. Az elágazó szárakon található tűszerű képződmények, kladofillumok, szintén szárak, jóllehet a spárga növényen a levelek szerepét töltik be. A valódi levelek pikkelyszerű képződmények és a növény talaj feletti részének csak kisebb hányadát alkotják.

Kétlaki növény, egy növényen rendszerint csak hím vagy csak nővirágok képződnek. A virágok csöves harang formájúak, egyesével vagy kettesével állnak a szártagokon. Termése gömbölyű, vörös vagy barnásvörös, fénylő, kb. 8 mm átmérőjű bogyó. Magja fekete, átmérője 3–4 mm, vastagsága 2 mm. A magok gömbölyűek, egyik oldalukon kissé lapítottak. Ezermagtömege 18–22 g. Csírázóképességét száraz, hideg raktárban 3–4 évig megtartja.[1][5]

Felhasználása

Halványított és zöld spárga értékesítésre készen

Zsenge, megvastagodott hajtásai fogyaszthatóak. Színe alapján megkülönböztetünk halványított (halványító, vagy fehér), lila és zöld spárgát.

A növény szárát jól emészthető rostok alkotják. A hajtások A-, B1-, B2-, C- és E-vitaminban, folsavban gazdagok. Zsírtartalma jelentéktelen, nem tartalmaz koleszterint. Sok értékes aminosavat, köztük aszparaginsavat is tartalmaz, kalóriatartalma azonban csekély. Miután a hajtások nagy része, 93-95 százaléka víz, a maradék szárazanyag kevés kalóriát képvisel. 100 gramm spárgába mindössze 20 kalória szorult. Kifejezetten kevés benne a cukor, 100 grammban összesen 4 gramm szénhidrát van.

Tartalmaz kalciumot, foszfort, vasat, sok káliumot, viszont nátriumtartalma alacsony. A nyomelemek közül ónt, szilíciumot, molibdént. A zöld klorofillban gazdag, több benne a C-vitamin és a karotin, mint a halványított változatában, ezért táplálékként is értékesebb.[2]

Emellett a zöldspárga, szemben a halványítottal, tartalmaz 0,03-0,06% rutint és 25 mg protodioscint.[6]

Gyógyhatása

Gyógynövényként több évszázada számon tartják. Elsősorban vízhajtó és vesekő-eltávolító hatása ismert, vízhajtóként áttételesen a szívet tehermentesítve a keringésre is jótékony hatással van. Ugyancsak vízhajtó tulajdonságával van összefüggésben, hogy segíti a szervezet méregtelenítését. Szárított porát fogfájás kezelésére is használták. Kedvezően hat a belső elválasztású mirigyek működésére, és enyhe hashajtó hatású. A nyers spárgalé is egészséges, 4-5 hajtásból zöldségcentrifugával félcsészényi nyerhető. Túlzott fogyasztása nem javasolt köszvényes és veseköves, illetve erre hajlamos emberek részére.[2] Nagyobb mértékben még az érszűkületre is jó hatással van[forrás?]

„Barta Zsolt vagyok, zöldség és gyümölcstermelő, gazdálkodó.

Ez az oldal azért indult el, mert meggyőződésem, hogy az zöldség és gyümölcsáru teljes frissességében, csak közvetlenül a termelőtől juthat el a fogyasztóhoz, a családokhoz.

Saját magunk által megtermelt és feldolgozott terményeket kínálunk vásárlóinknak. Terményeink és élelmiszereink (pl. friss spárga, zöldségek, gyümölcsök, spárgasavanyúság,
spárga-őrlemény) teljes mértékben vegyszer és tartósítószer-mentesek. Így nem csak finom, hanem egészséges termékek kerülnek a családok asztalára.”

„Gazdaságunkban csak olyan eszközöket, gépeket és eljárásokat alkalmazunk, melyek a megtermelt termények minőségét nem károsítják.

Természetesen rendelkezünk kistermelői engedélyekkel és a Homokhátság védjegy használati jogával.

A HOMOKHÁTSÁG védjegyet azok a gazdaságok kapják meg, akik kiváló minőségű termékeket állítanak elő és hozzájárulnak a térség hagyományainak megőrzéséhez.

A mi gazdaságunk ilyen. Fontos szempontnak tartjuk olyan termékek előállítását, amelyek természetes alapanyagokból, növény- és környezetbarát technológiával készülnek.

Szezon: április 10-től június 1-ig”

http://www.kamra-tura.hu/2017/site/gazda/id/206

Sikeres pályázat! 2017. március 14.

„Spárga vetőmagra pályáztam, eszközökbeszerzésére, a termeléshez szükséges eszközök beszerzésére, mangalicamalacokra, tyúkokra, sikeresen pályáztunk a Tanyafejlesztési program keretén belül.

A zöldségek királya, a királyok zöldsége – így nevezik a spárgát. Íze fenséges, termesztése munkaigényes – talán ez a magyarázata, hogy csak a leggazdagabbak asztalára kerülhetett hajdanán. Szerencsére ma már bárki megkóstolhatja, és mi nagyon ajánljuk, mert az egyik legfinomabb zöldség.

Jól emészthető rostok alkotják a növény szárát. A hajtások A-, B1-, B2-, C- és E-vitaminban, folsavban gazdagok. Sok értékes aminosavat, köztük aszparaginsavat is tartalmaz, kalóriatartalma azonban csekély. Miután a hajtások nagy része, 93-95 százaléka víz, a maradék szárazanyag kevés kalóriát képvisel, 100 gramm spárgába mindössze 20 kalória szorult. Kifejezetten kevés benne a cukor, összesen 2 gramm szénhidrát van benne. Tartalmaz kalciumot, foszfort, vasat, nátriumot, sok káliumot, a nyomelemek közül ónt, szilíciumot, molibdént.

Gyógynövényként több évszázada számon tartják.”

Terményeink-Termékeink:

Saját magunk által megtermelt és feldolgozott terményeket adunk vásárlóinknak. Az általunk készített élelmiszerek (pl. spárgasavanyúság, spárga-őrlemény) teljes mértékben tartósítószer-mentesek. Így nem csak finom, hanem egészséges termékek kerülnek a családok asztalára. Akik termékeinket választják, biztosak lehetnek azok kiváló minőségében és frissességében.

Zöldségféléink:

- spárga (zöld és fehér),

- paprika

- batáta.

Savanyúságként: savanyított, üveges spárga.

Őrleményként: szárított zöld spárga őrlemény (levesbe, szószokhoz „isteni”).

Gyümölcseink:

- szamóca

- sárgadinnye.

Terményeinket megbízható technológiával, tartósítószer mentesen állítjuk elő. Nem alkalmazunk különleges, a terménymennyiséget fokozó termesztési technikákat, csak hagyományos módon ápoljuk növényeinket sok-sok gondoskodással, aprólékos odafigyeléssel.

Gazdaságunkról:

Gazdaságunkban csak olyan eszközöket, gépeket és eljárásokat alkalmazunk, melyek a megtermelt termények minőségét nem károsítják. Természetesen rendelkezünk kistermelői engedélyekkel és a Homokhátság védjegy használati jogával. Ezt a védjegyet azok a gazdaságok kapták meg, akik kiváló minőségű termékeket állítanak elő és hozzájárulnak a térség hagyományainak megőrzéséhez. A mi gazdaságunk ilyen. Fontos szempontnak tartjuk olyan termékek előállítását, amelyek természetes alapanyagokból, növény- és környezetbarát technológiával készülnek.

Házhoz is szállítunk!

Kérésre házhoz szállítjuk termékeinket. A kiszállítás során csak friss áru jut el Önhöz és minden rendelésnél számíthatnak a jó minőségre.

Rendeléseiket telefonon tudják leadni.
A termékeket a lehető legnagyobb odafigyeléssel csomagoljuk és a higiéniai követelmények maximális betartásával adjuk át önnek!

Mikor és hogy érhetnek el bennünket?

Minden nap dolgozunk, így a hét minden napján elér bennünket 6-20 óráig telefonon.

Telefonszámunk: +36 70 463 9855

Saját termékeim mellett bátran ajánlom szüleim húsboltját, ahonnan mindig Magyarországon született, nevelkedett állatoktól származó, friss húsok kerülnek ki.

Ezen hústermékek kiszállítását is vállaljuk.

Fiatal rügyből királyi zöldség

A spárgaként, egyes vidékeken csirágként, másutt nyúlárnyékként ismert zöldség tudományos neve: közönséges spárga (Asparagus officinalis). A világ számos táján megterem. Európában az éghajlati viszonyoktól függően bizonyos terülteken akár már március végén megjelennek az első zsenge spárgák, de van, ahol még június végén is szüretelhető. Egy német mondás szerint ’János-napig ne feledd, hét héten át a spárgát edd!’.

Nálunk igazi szezonja nagyjából egy hónapon át tart, május első felétől június első feléig. A görög eredetű elnevezése az aszpharágoszból eredeztethető, és szó szerint fiatal rügyet vagy hajtást jelent. Az első spárgák nyomait régészek mégsem az antik Hellász, hanem az ókori Kínai Birodalom területén találták meg, ahol már Kr. e. 5000 táján gyógynövényként használták hurutos megbetegedések, hólyagproblémák, valamint fekélyek kezelésére.

Gyógyító hatásai miatt tisztelték az ókori Egyiptomban is, ahol Kr. e. 4500 tájáról maradtak fenn nyomai, de az antik Görögország és a Római Birodalom lakosai is igen megbecsülték. Egyes feljegyzések a gyökér porított formáját fogfájás kitűnő ellenszereként említik. Gyógyító tulajdonságai melletti kulináris élvezetét, valószínűleg a rómaiak kezdték kiaknázni – már Apicius szakácskönyve is tartalmaz spárgával készült ételreceptet. A rómaiaknak köszönhetően terjedt el aztán az Alpokon túl, így nálunk is, bár termeszteni csak a 16. század környékén kezdték a kontinens egészén, igaz, csak arisztokrata családok kertjeiben.

Ekkoriban, mint arról régi füveskönyvek beszámolnak, nem csupán főúri kiváltságnak számított a fogyasztása, de változatlanul gyógynövényként is tisztelték. Kevés helyen termett, és igencsak drága mulatság volt. A szegények asztalára aligha került elegáns spárgatál.

Ez szinte a 20. század elejéig nem sokat változott. Ekkoriban kezdték üzemi körülmények között, nagy területeken termeszteni – elsőként az USA-ban. Jóllehet ezen túlmenően mind Dél- és Közép- Európában, mind pedig Észak-Afrika, valamint Ázsia számos részén elterjedt, napjainkban az egy főre jutó spárgafogyasztás Németországban a legszámottevőbb, ahol valóságos nemzeti ételnek számít (a legnagyobb termelő azonban világviszonylatban ma is őshazája, Kína).

Gyógyít, tisztít, karcsúsít

A növény megvastagodott, zsenge hajtásai kerülnek a tányérokra, ezt nevezzük köznapi értelemben spárgának. E rügyek rendelkeznek mindazon jótékony tulajdonságokkal, amelyeket már az ókori orvostudomány bölcsei felismertek és javalltak. A Kr. u. 1. században tevékenykedő nagy hatású katonaorvos, Padenaiosz Dioszkoridész a sárgaság gyógyszereként tekintett a spárgára – ma már talán különösen hangzik, de ez a nézet egészen a 19. századig tartotta magát.

A spárga enyhe vízhajtó tulajdonságokkal rendelkezik, ennek köszönhetően kedvező befolyást gyakorol a teljes keringési rendszerre. Tisztító hatású, egykor a vesekő természetes eltávolítójaként is alkalmazták, erről azonban ma már másként vélekednek, egyes vélemények szerint az érszűkület ellen is hatásos. Viszonylag magas purintartalma következtében köszvénnyel küzdők azonban csak mértékkel fogyasszák!

Több mint 92 %-a víz, és 10 dkg spárga mindössze 20 Kcal-t tartalmaz. Elhanyagolható szénhidrát- és zsírtartalma, annál jelentősebb azonban a benne található rostok, vitaminok és ásványi anyagok mennyisége. Rendkívül magas a természetes aszparginsav-tartalma, amely az idegrendszer egészséges működésében meghatározó jelentőségű: praktikusan véd a kimerültség, hangulatingadozások kellemetlen hatásaitól. A spárga rendkívül gazdag káliumforrás (10 dkg spárga 210 mg káliumot tartalmaz), nátriumtartalma alacsony, de foszfor, kalcium, magnézium, sőt vas is rendes mennyiségben található benne. A vitaminok közül A-, B1-, B2-, B6-, C- és E-vitamint, sőt folsavat is rejtenek a spárgasípok.

Azok közé a zöldségfélék közé tartozik, amelyet megfelelő előkészítést követően nyersen is bátran fogyaszthatunk.

Fehér, lila vagy zöld – mindegyik spárgát érdemes megkóstolni!

Alapvetően háromféle spárgával lehet találkozni a piacokon. Delikátboltokban, ázsiai fűszer- és zöldségkereskedésekben ritkán feltűnik egy negyedik típus is, az úgynevezett thai spárga, amely vékony, zöld sípokkal rendelkezik. Ázsiai fűszerezésű, hirtelen pirított fogásokhoz vagy salátaként is nagyszerű.

Az Európában legkedveltebb fehérspárga a csúcsától a végéig fehér – a föld alatt növekszik. Lágy, kellemes, enyhén aromás íze miatt népszerű, de kétségtelen, hogy a legkevesebb vitamin ebben a fajtában rejtőzik. Fontos, hogy zöldség- vagy spárgahámozóval a csúcstól az egészséges végéig teljesen hámozzuk meg! A fás szárvégeket feltétlenül törjük vagy vágjuk le. Ellenkező esetben keserű, fogyaszthatatlan lesz a belőle készült fogás. Minden hagyományosnak tekinthető spárgaételhez ideális.

A lilaspárga fehér rokonánál erősebb, markánsabb aromákkal rendelkezik – növekedés közben csúcsai kissé kibújnak a földből, ennek köszönheti halványlila színét. Felhasználása fehér rokonával egyező.

A zöldspárga a föld felett növekszik, ennek köszönheti élénkzöld színét, lágy, kellemes aromáit és vitamin-, valamint ásványianyag-bőségét – megjelenésében ez a típus emlékeztet leginkább ősére, a vadspárgára. A klorofillban, C-vitaminban különösen gazdag zöldspárga karotin- és rutintartalma sem kevés. Nem szükséges teljesen meghámozni, elegendő a szár alsó harmadát megtisztítani, de az igazán zsenge példányoknál még ez is elhanyagolható. Fontos azonban, hogy a szár alsó részét kissé hajlítsuk meg, ahol elpattan, onnantól a csúcsig élvezhető – a fás szárrésztől szabaduljunk meg!

Mindegy, melyiket választjuk, szezonban érdemes minél többet fogyasztani belőle annak szem előtt tartásával, hogy a spárga (bármely típushoz tartozzon is) legértékesebb része a csúcsa. Ennek lényegesen kevesebb főzési, illetve sütési időre van szüksége a spárga többi részéhez képest – érdemes nyersen is megkóstolni.

A tökéletes spárga titka

A legjobb spárga a friss spárga! Ha piacon, zöldségesnél választunk, mindig ügyeljünk arra, hogy viszonylag karcsú, egészséges sípokat tegyünk a kosarunkba. Ha egészen biztosak akarunk lenni a dolgunkban, a körmünket finoman mélyesszük a sípba, ha éles, roppanó hangot hallunk, nem lehet baj a választott köteggel.

A spárgát lehetőség szerint frissen dolgozzuk is fel, hűtőszekrényben maximum 2-3 napot tároljuk, lehetőség szerint kissé nedves papírba csavarva a végeit. A spárga remekül tűri a mélyhűtést, így szezonban érdemes akár nagyobb mennyiségre szert tenni, majd tisztítva, esetleg kissé blansírozva lefagyasztani (akár 6-8 hónapon át is tárolhatjuk).

Spárgából kifejezetten gyorsan készíthetünk finomabbnál finomabb fogásokat. A legtöbb vitamint és ásványi anyagot természetesen a nyers spárga őrzi. A kissé vaskosabb szálakat zöldséghámozóval hosszanti irányban vékonyra szeletelhetjük, akár fehéret, lilát, zöldet vegyesen, kevés vinaigrette mártással meglocsolva azonnal tálalhatjuk is!

A fehér- és lilaspárga jellegzetes aromáit rövid főzési idő elteltével élvezhetjük igazán. Fontos, hogy lehetőség szerint magasfalú edényben főzzük, hogy a zöldség „állva maradjon” a fazékban. Így a rendkívül értékes spárgacsúcsok a felszálló gőzben megpárolódnak, míg a vaskosabb szár 12-18 perc alatt (a spárga vastagságától függően) tökéletesre fő. Akár háztartási zsinórral lazán össze is köthetjük a szálakat. A főzővízbe a só mellé célszerű kevés cukrot is adagolni, sőt néhány csepp citromlé teszi tökéletessé az ízeket. Vannak, akik kevés vajjal is gazdagítják ízeit. A főzőlevet a világért se öntsük ki – remek alapja zöldségleveseknek, mártásoknak vagy épp a sokféle módon elkészíthető spárgakrémlevesnek.

A zöldspárgát főzhetjük a fehérhez hasonló módon, azonban főzési ideje rövidebb: 8-12 perc alatt tökéletes lesz, de akár grillezhetjük, kevés vaj és olaj keverékén serpenyőben is megsüthetjük.

Fontos, hogy a szárvégek eltávolítása, a hámozás következtében mindegyik spárgánál számolnunk kell némi anyagveszteséggel, így egy kiadós spárgafogásnál érdemes ½ kg-mal számolni fejenként.

Spárgareceptek az egész szezonra

Vannak olyan klasszikusnak tekinthető spárgafogások, amelyek világszerte elterjedtek. Ezek élén minden bizonnyal a sós-cukros, citromlével enyhén pikánsra ízesített vízben tökéletesre főtt fehérspárga szerepel, amelyhez aranyló, gazdag vajas-tejszínes, tojással, citrommal gazdagított fűszeres mártás társul: spárga hollandi mártással néven.

Hasonlóan közkedvelt a főtt újburgonyával, főtt sonkával tálalt vajban átforgatott spárga, könnyű zöldfűszeres mártással koronázva. Németország több tartományában kínálnak a spárgához keményre főtt tojást vagy tükörtojást, sőt vastagra sütött palacsintát is. Akár előételként, akár könnyű főfogásként kerül elénk, egyik jobb, mint a másik.

A főtt spárgát akár fűszeres majonézbe vagy zöldfűszerekkel ízesített joghurtba, paradicsommártásba vagy épp lágy tojásba is érdemes mártogatni. Mindegyik egyszerűen elkészíthető, mégis elegáns előétel lehet.

Külön érdekesség, hogy a villa általános használatának elterjedése előtt még a főúri étkezési etikett sem tiltotta a spárga kézzel történő fogyasztását, amelynek az volt az egyszerű oka, hogy az ezüstkéssel bajosan lehetett volna elegánsan elvágni a karcsú spárgaszálakat. Ma már természetesen könnyedén villára szúrható a zöldség, de a roppanósra pirított spárga akár kisebb poharakban is asztalra kerülhet, és bátran mártogatható kézzel is a különféle szószokba.

Fehérspárgából nagyszerű krémlevesek készülhetnek, sőt a lisztes sűrítést is könnyedén elkerülhetjük.

7. Indokolás az értéktárba történő felvétel mellett:

A spárga hatása – Miért együnk spárgát? A spárga hatása az emberi szervezetre hihetetlenül jótékony. Nem véletlen a mondás: a spárga a zöldségek királya, a királyok zöldsége.

Gazdaságukban csak olyan eszközöket, gépeket és eljárásokat alkalmaznak, melyek a megtermelt termények minőségét nem károsítják. Sokoldalúan felhasználható, az egészség fenntartásához nagymértékben hozzájáruló növény termelésével foglalkoznak. Nagy tapasztalattal és hozzáértéssel termelik és készítik el a termékeiket.

8. A nemzeti értékkel kapcsolatos információt megjelenítő források listája (bibliográfia, honlapok, multimédiás források):

Barta Zsolt

Lakcím:

6078 Jakabszállás IV. kerület. 20.

Telephely:

6078 Jakabszállás IV. kerület. 20.

Gazdaudvar címe:

6078 Jakabszállás IV. kerület. 20.

Telefon:

+36-70-463-9855

E-mail:

barta.zsolt94@gmail.com

Weboldal:

-

Elérhetőség leírása:

IV. kerület. 20.

Információk:

Kecskeméttől 15 km-re az 54-es főút mellett található tanyai gazdaságunk. Fő profil zöldség és gyümölcstermesztés, de bőven vannak állatok is a tanyában. Szürke marhák, birkák, malacok, tyúkok.

III. MELLÉKLETEK

  1. Az értéktárba felvételre javasolt nemzeti érték fényképe vagy audiovizuális-dokumentációja

https://www.wellnessiranytu.hu/egeszseges-eletmod/a-sparga-gyogyito-hatasa-miert-egyunk-spargat/

https://ementesovezet.hu/elelmiszerek/fuszerek-es-etelizesitok/Zoldsparga-orlemeny

https://www.google.com/search?q=barta+zsolt+sp%C3%A1rga&client=firefox-b-d&sxsrf=ALeKk030gQn1lbm2QedSP_Hxi24qW3ZcFw:1624007365405&tbm=isch&source=iu&ictx=1&

https://www.google.com/search?q=barta+zsolt+sp%C3%A1rga&client=firefox-b-d&sxsrf=ALeKk030gQn1lbm2QedSP_Hxi24qW3ZcFw:1624007365405&tbm=isch&source=iu&ictx=1&

Zöld és lila spárga

Fehér spárga

A gazdaság központja

Spárgaültetvény

Zöld és fehér spárga

results matching ""

    No results matching ""