a jakabszállási római katolikus kápolna, lelkészlak, ma plébánia, parókia

6. A nemzeti érték rövid, szöveges bemutatása, egyedi jellemzőinek és történetének leírása, a megjelölt szakterületi kategória indokolása (amennyiben nemzetiséghez kapcsolódó érték, a nemzetiségi vonatkozások, a nemzetiséghez való kötődés bemutatása):

Az egyházi élet és az önálló község megszervezése

„1895-ben az egyházi adó, iskolai adó és tandíj fizetését kimutató jegyzéken 148 családfőt tüntetett fel, eszerint ennyi római katolikus vallású család élt a pusztán a felparcellázás előtt. …

A szabadszállási közbirtokosság baromjárásainak 1896. évi kiosztása után újabb családok települtek a pusztára és a népesség az 1890. évi 1091 főről 1910-ig 1740 lélekszámra nőtt.

A szabadszállási redemptusok jómódú leszármazottai nem tartottak igényt a nagyobbrészt gyenge minőségű, lebecsült jakabi homokra, olcsó áron túladtak legelőjárandóságukon, így folytatódott a környék túlnépesedett mezővárosainak és községeinek határából a feltörekvő és saját gazdaságot alapítani igyekvő, zömmel katolikus családok beáramlása. …

A missziós körzet ferences szerzetesei képtelenek voltak ellátni a puszták növekvő népességének hitéletével kapcsolatos feladatokat. 1908-tól 1917-ig Molnár Gergely orgoványi református lelkész tartott a szabadjakabszállási katolikusoknak egyházi szertartásokat: ő keresztelt, esketett, temetett, vezette az anyakönyveket. A váci egyházmegyei hatóság Szabadjakabszállást elcsatolta az izsáki plébániától és 1917. január 1-től Orgoványon káplánságot szervezett.

1919. július 1-én Szabadjakabszállásra helyezte Kovács Vince későbbi váci apostoli kormányzót, azzal a feladattal, hogy szervezze meg az egyházközséget. A pap a Bogárzó-tó melletti iskolakápolna közelében parasztházban lakott. 1920 áprilisában elfogadták az egyházközség alapszabályzatát, megalakult az egyháztanács. Felföldi Sándor módos, kecskeméti származású gazda 2 hold földet ajánlott fel katolikus templom és plébánia építésére, a soltvadkert-kecskeméti út mellett, a félegyházi út elágazásánál. A 19. század közepén már népesedő alsótanyák lakói nem nézték jó szemmel, hogy a templom tőlük több kilométer távol épüljön és Kocsis Mihály gazda a sűrűn lakott határrészen, az ún. Fábrika-dombon kínált telket a templomépítésre.”

Juhász Antal: A Duna-Tisza közi migráció és hatása a népi műveltségre Szeged, 2005 237. oldal

„Eszembe jutnak a régi idők, mikor a templom egy zsuptetős ódon iskola volt a pusztának azon táján, ahol valamikor az első lakók megtelepedtek. … Aztán elmúlt a háború, el a forradalmak, a román megszállás. Megindultak az első tervezgetések az igazi templom fölépítésére. Nagy gond volt a teljesen központ nélkül való pusztában az alkalmas templom hely megtalálása. A két műút találkozása látszott a legmegfelelőbbnek, de a két út közül is az egyik még csak tervezet volt. Emlékszem az első tervezgetésekre. Valami szent lázban égtek az emberek, bár sajnos a templom utáni vágy nem egyszer éppen súrlódásokra, meghasonlásokra vezetett. … De a munka mégis megindult. Szükségmegoldásképpen megépült a lelkészlakás, benne az ideiglenes kápolna, melyet a szegény Magyar György főtisztelendő úr az oltár előtt kiontott vérével is megszentelt. „

A templomszentelés ünnepére írta Dr. Kovács Vince segédpüspök - részlet Jakabszállási R.k. Értesítő

Fekete János: A jakabszállási r.k. plébánia története 1944-ig. Jakabszállás, 2016 61. oldal

Jakabszállás község önálló községgé való alapítása 1919. évben vette kezdetét. A község első lelkipásztora a későbbi Dr. Kovács Vince segédpüspök volt, aki fáradtságot nem kímélve látott hozzá az önállósításhoz. Fáradozása nem volt hiábavaló, amit már most igazol a községet átszelő vasút és három irányból megépült műút. …

A község keletkezési története. Összeállította Kovács Mihály főjegyző

Fekete János: A jakabszállási r.k. plébánia története 1944-ig. Jakabszállás, 2016 56. oldal

Az egyházközség megszervezése 1919-1920

„Szabadjakabszállás egyházi életében lényeges változás állott be, amikor 1919. július 1-én ide helyezték Kovács Vincét, a későbbi apostoli kormányzót. Azzal a feladattal küldték, hogy itt egyházközséget szervezzen. Ő egy kis nádas házban lakott a Bogárzó-tó partján. Kovács Vince az itteni Kereszteltek Anyakönyvét 1919. július 6-án kezdte vezetni. Az egyházközség 1920-ban már meg is alakult. ,,, megválasztották az egyháztanácsot Kovács Vince elnökletével és Derdák György kántortanító jegyzősége mellett. …

Az egyháztanácsot, és az egyházközségi alapszabályzatot, Hanauer István püspök június 18-án keltezett, 2128/1920. számú leiratával jóváhagyta. Ez a püspöki irat még a következő utasítást is tartalmazza. - „Tisztelendőséged szóbeli jelentését, tekintve a templom és lelkészlaknak a közeljövőben való felépítését, tudomásul veszem és felhívom Tisztelendőségedet, hogy a templom helyére vonatkozólag a Kecskemét – Izsák – Félegyháza utak találkozási pontja közelében felajánlott telket az egyház nevére igyekezzék minél hamarabb telekkönyveztetni, s az ajándékozási szerződést is terjessze fel e célból. Ugyanekkor tegyen jelentést a templom és lelkészlak építési ügyének állásáról.”

A nádas iskola-kápolna rossz állapotban volt. A Kecskemét - Kiskunfélegyháza – Izsáki forgalmas utak kereszteződésénél Felföldi Sándor és neje: Csősz Margit két hold területet ajánlott föl új templom és plébánia részére. Jótékony adományukkal azonban akaratuk ellenére olyan indulatokat váltottak ki, amelyek több mint egy évtizedre megosztották és egymással szembeállították a puszta népét.

Az alsótanyaiak nem nyugodtak bele, hogy a falu tőlük három kilométerre települjön.

Kocsis Mihály is ajánlott fel területet a templom számára ott, ahol ma a Kocsis-tanyák vasúti állomás van, az úgynevezett Fábrika dombon. Mindezekből olyan viták, följelentések, utóbb fenyegetések támadtak, hogy Kovács Vince még 1920-ban elhelyezését kérte egészségi okokra hivatkozva. … Utódjára maradt a nagy munka, az építés, és a reménytelen feladat: a lelkek lecsillapítása. Az elkövetkező súlyos tragédiákat még senki sem sejtette. ”

Fekete János: A jakabszállási r.k. plébánia története 1944-ig. Jakabszállás, 2016 13-24. oldal

Derdák György feljegyzése „1920. augusztus hónapban tartott nép és egyháztanács gyűlésen.

Első sorozatban előadva a titkos szavazás. Felföldi Sándor kijelentése folytán nép és egyháztanács hirdettetik. Felföldi Sándor a békesség okáért kijelentette, hogy ő bele egyezik abba, hogy az új templom bárhol épüljön fel. Ő, amit ajánlott megadja.

… hanem a nép barátságosan válassza a helyet a műút mellett, hogy a nép igenis megnyugodjék az új templom építésén. Kovács Vince tisztelendő úr kijelentette,

hogy 396 szavazó szavazata műút sarokra szól, ott annak a helye.”

Fekete János: Adatok a jakabszállási r.k. plébánia történetéhez 1945-2016. Jsz. 2019 33. oldal

A legelső kérvény templomépítés ügyében:

Tekintetes Képviselőtestület !

Szabadszállási Jakabszállás puszta lakossága a puszta területén a Kecskemét - Félegyházi utak találkozásánál magánbirtokon egy róm. kath. ideiglenes templomot és lelkészlakot épít ;

a templomot később iskolává akarjuk alakítani. Kérjük a Tek. Képviselőtestületet, hogy a puszta községi agyagbányájából e célra mintegy 60.000 vályog kiépítését engedélyezze.

Szabadszállási Jakabszállás 1920. jan. 9.

Kovács Vince róm. kat. lelkész

Kovács Vince r. kat. lelkész kérvénye templomépítés ügyében a Szabadszállási Képviselőtestülethez

Forrás: BKMÖL V. 376. c Szabadszállás n.k. iratai 44. doboz Elöljárósági iktatott iratok 1920

Fotószám: 20151020_133032

Adományozás az épülő róm. katolikus templom javára, 1920. júniusában

A korabeli adományozók névsora:

— Szabadjakabszállás derék magyar lakossága (1920. június) 11-én nagyszabású táncmulatságot rendezett az ottani nemsokára felépülő róm. katholikus templom javára. E mulatság váratlanul szép anyagi és erkölcsi eredménnyel végződött. A felülfizetők névsorát alább közöljük.

A rendezőség ezúton mond hálás köszönetet nekik adományaikért. Az épülő szabadjakabszállási róm. kath. templom javára rendezett táncmulatságon felülfizettek: Acél József 280, Ádám József 50, Áron János 10, Bakos János 20, Barth Vilmos 100, Baski Andrásné 20, Baski Lajos 20, Baski László 40, Bense Mihály 30, Bicó Benő 50, Borbély József 100, Csorba János 100, Csősz János 20, Dávid Nándor 50, Dávid Nándorné 50, Dékán Dávid 100, Dobos István 20, Dobos Menyhért 10, Dömötör Pál 200, Faragó Boldizsár 20, Farkas Antal 50, Farkas Antalné 50, Farkas Ferenc 80, Fekete János 50, Fekete István 100, Fekete Pálné 80, Felföldi Dezső 100, Felföldi Elek 100, Felföldi Gyula 80, Felföldi Kálmán 240, id. Felföldi Sándor és neje Rózsa Juliánna 1000, ifj. Felföldi Sándor 300, Földi Kálmán 20, Földi Péter 20, Gyöngyösi Lőrinc 90, Gyöngyösi Mátyásné 300, Hajnal Gábor 20, Hajnal Mihály 50, T. Hegedűs Antal 100, T. Hegedűs Gábor 40, Horváth Pál 70, Igács József 20, Izsáki Takarékpénztár 100, Jenei Vilmos 150, Józsa Zsigmond 100, Juhász Pál :0, Kátai István 20, Király Ilonka 10, (Helyszűke miatt folytatása a keddi számban.)

Kecskemét és Vidéke, 1920. május-december (1. évfolyam, 1-189. szám) 440. 1920-07-18 / 52. szám

— Szabadjakabszállás derék magyar lakossága (*1920. június)* 11-én nagyszabású táncmulatságot rendezett az ottani nemsokára felépülő róm. katholikus templom javára. A következő felülfizetők névsorát alább közöljük. A rendezőség ezúton mond hálás köszönetét adományaikért. Az épülő szabadjakabszállási rk. templom javára rendezett táncmulatságon felülfizettek: Kovács Ferenc 900, Diószeghy M. 100, Király János 20, Király József 10, Kiss Ferenc 100, Kocsis Sándor 20, Sikari Kovács Elek 150, Zs. Kovács Gergely 50, Kovács Imre 35, Zs. Kovács István 205, Kovács József 50, ifj. Sikari Kovács Mihály 100, Zs. Kovács Mihály 100, Kovács Sándor 30, Kovács Vince 30,** Král Rezső 100,

ifj. Kristóf István 170, Kristóf József 10, Labán Dezső 30, Lovász Lajos 50, Majoros Mátyás 10, Mészáros József 10, Monostori Pál 70, dr. Nagy Imre 100, N. N. 30, Nagy Béla 40, Nagy János 40, Nagy Jánosné 40, Ördögh Antalné 40, Ördögh Ferenc 110, Papp László 10, Pálfi Antal 10, Rojcsik János és neje 35-35, Rozmán György 40, mélt. Révész István 1000, Sallai Imre 100, Sallai Endre 50, Sárga József 200, Slezák Sándor 20, Slezák Sándorné 20, Sörös Károly 10, F. Szabó György 100, T. Szabó György 25, Szabó Imre 10, dr. Szabó Iván 30, K. Szabó János 50, F. Szabó József 10, dr. Iványosi Szabó László 100, Székely József 10, dr. Tassy József 40, Tassy Péter 50, Tenke Gyula 10, Sz. Tóth Imre 40, B. Tóth Mihály és neje Nagy Juliánná 200, Újvári László 20, Virág József 10, Virág László 100, özv. Balázs Vilmosné 20, Héjjas Gyula 100, Wágner Vilmos 100, Zombori János 20, Deim Gusztáv 5oo korona.

Kecskemét és Vidéke, 1920. május-december (1. évfolyam, 1-189. szám) 441. 1920-07-20 / 53. szám

Adomány. Özv. Farkas Zoltánné Kerekegyházáról 100 koronát adományozott szerkesztőségünk utján a Szabadjakabszálláson építendő rórn. kath. templom javára.

Kecskemét és Vidéke, 1920. május-december (1. évfolyam, 1-189. szám) 138. 1920-07-24 / 57. szám

Jakabszállás lelkipásztorainak legfőbb törekvése mindig az volt, hogy a puszta, illetve később a községben templomot építsenek. Erre a célra már Kovács Vince 1920. október 14-én takarékbetéti könyvet nyitott a „Szabadjakabszállás róm. kat. templom építési alap részére.” Ebben 1921. aug. 5-ig 20.512 korona gyűlt össze. Ebből akkor 16.000 koronát kivettek az ideiglenes kápolna és lelkészlakás építési kiadásaira.

Fekete János: A jakabszállási r.k. plébánia története 1944-ig. Jakabszállás, 2016 56. oldal

A plébánia és az ideiglenes kápolna építése.

Az ellentmondások tragikus ideje.

Kovács Vince után Magyar György sződi káplán 1920.december 6-i dátummal lett Jakabszállásra helyezve, s 1921. január 6-án, vízkereszt ünnepén már itt keresztelt.

Ő hatalmas energiával folytatta és vitte végbe az új lelkészlak és benne az ideiglenes kápolna építését a Felföldi Sándor és neje által felajánlott területen. Az első időben Felföldi Sándor tanyáján lakott a puszta csőszével együtt, s a Felföldi majornál a kocsiszínben létesítettek ideiglenes miséző helyet is. Ilyen szomorú körülmények közé került Magyar György.

„ …És ide, e közé a nép közé került 1920 januárjában a fiatal pap. …Magyar György rövidesen kiharcolta, hogy paplakot és templomot építsenek. Ez Felföldi Sándornak, a legmódosabb gazdának földjén fel is épült. A templom lett aztán az ütköző pont. A község két pártra oszlott : pap pártra és Felföldi-pártra. És nagy lett az ellenségeskedés, ezentúl a pap minden intézkedését bonckés alá vették, minden tervét ellenezték… ”

Kecskeméti Lapok, 1926. január-június (59. évf. 1-144. szám) 1. 1926-06-03 / 124. szám

1921-ben gyűjtést hirdettek a kápolna és a lelkészlak építésére, s a munka meg is indult. Elhatározták, hogy a Váci Székesegyházi Káplántól 250 ezer korona kölcsönt kérnek az építésre. A majd később építendő templom javára Felföldi Sándor 100 ezer koronát ajánlott fel.

A viszályok azonban tovább éleződtek. Amikor a harangokat áthozták a régi kápolnától az új helyükre, az alsótanyaiak éjszaka visszavitték. …

A régi betyárvilágnak ötven évre palackba zárt pusztító szelleme 1921 nyarán ezen a vidéken is újraéledt. Régi és újabb gyűlölködések vezettek legtöbbször személyes indítékú véres bosszúállásokra. …

Sajnálatos tény, hogy Magyar György ebben az időben Felföldi Sándor tanyáján kényszerült lakni. Tény az is, hogy Felföldi Sándornak két testvére az ébredők közé tartozott. ...

Az ideiglenes kápolna és lelkészlak építése úgy haladt, hogy a kápolnát 1921 végén fölszentelhették és használatba vették. Az október 24-i egyháztanács gyűlésen… 1921-ben Kovács Ferenc kőkeresztet állítatott a lelkészlakással átellenben az út mellett. A következő évben 5 ezer koronás alapítványt tett a kereszt gondozására és fönntartására.

1922. január 31-én Beretvás István és felesége két oltárpárnát és egy szép kézimunkázott terítőt, oltárterítőt, és egy szép kézimunkázott terítőt, oltárterítőt ajándékozott az új kápolnának. Ennek az évnek februárjában már igen kiéleződött a viszony Magyar György lelkész, és Derdák György kántortanító között. …

1923-ban Szabadjakabszállást a Kiskunfélegyházi Szent István Plébániához csatolták. Magyar György 1923. január 8-i naplóföljegyzése arra utal, hogy ekkor már igen éles a viszony a Felföldi Sándorral is.

1924-ben Szabadjakabszállás önálló község lett. Ugyanebben az évben a községi iskolák egyházi iskolákká alakultak. – Az 1924. március 5-i egyháztanács gyűlés jegyzőkönyve szerint vita támadt Felföldi Sándorral a lelkészlak és az ideiglenes kápolna építése kapcsán.

Az 1925-ös év eseményei már előre vetítették a tragédia árnyékát. A május 17- és 28-i jegyzőkönyvek szerint többen aláírásokat gyűjtöttek és följelentést tettek a püspökségen Magyar György lelkész ellen. Az egyháztanács Magyar György mellett foglalt állást.

Részletek Fekete János: A jakabszállási r.k. plébánia története 1944-ig. Jakabszállás, 2016 25-27. o

Jakabszállás község faluközpontjának legelső épülete:

Szabadszállás puszta 1924-ben Jakabszállás néven alakult önálló községgé.

A Kecskeméti Újság tudósítója két évvel később így látta az új község magvát : „A házak szétszórva , egymástól kilométernyi távolságra. A három országút kereszteződésénél van a csinos paplak. Előtte kis harangláb, rajta két kis csengettyű. …

A templom, illetőleg kis kápolna mindössze 8 méter hosszú és három sor pad van benne. „

Juhász Antal: A Duna-Tisza közi migráció és hatása a népi műveltségre Szeged, 2005 238. oldal

„A pontosan 2317 lelket számláló Jakabszabadszállás 12.600 katasztrális holdon fekszik.

A házak szétszórva, egymástól kilométernyi távolságra. A három országút kereszteződésénél van a csinos paplak. Előtte kis harangláb, rajta két kis csengettyű. … A templom, illetőleg a kis kápolna mind össze nyolc méter hosszú és három sor pad van benne.”

Kecskeméti Lapok, 1926. január-június (59. évfolyam, 1-144. szám) 1. 1926-06-03 / 124. szám

Itt szolgáló papjaink:

Kovács Vince: 1919 - 1920

Magyar György: 1921 - 1926

Ócsay György 1926. 07 -

Vénusz József 1929. 07 -

Dr Balázs László 1932. 11 -

Négyessy Kálmán 1934. 11 -

Zachar Mátyás 1942. 03 -

7. Indokolás az értéktárba történő felvétel mellett:

A jakabszállási faluközpont legelső épülete: egykori templom / kápolna, lelkészlak,

ma parókia épületként szolgál. Épült 1921-ben.

A százesztendős épület egyidős a jakabszállási falu kialakulásával, annak térbeli és lelki középpontjaként, ma is eredményesen funkcionál. Építészetileg is tetszetős épület, arányos formáival, szép homlokzat és tető kialakításokkal.

III. MELLÉKLETEK

Az értéktárba felvételre javasolt nemzeti érték fényképe vagy audiovizuális-dokumentációja

Az egykori templom / kápolna, lelkészlak, ma plébánia, parókia épülete

(Fekete János felvétele)

Elsőáldozók a parókia épülete előtt