Nevezetes kiskunsági utaink: a Petrovics család nyomdokában, a Kecskemét – Halasi úton
6. A nemzeti érték rövid, szöveges bemutatása, egyedi jellemzőinek és történetének leírása, a megjelölt szakterületi kategória indokolása (amennyiben nemzetiséghez kapcsolódó érték, a nemzetiségi vonatkozások, a nemzetiséghez való kötődés bemutatása):
Leírás az Első Katonai Felmérés alapján:
Első katonai felmérés, keresés: Jakabszállás
Ez alapján Puszta Jacob Szallas térkép felirat alatt
a jelenlegi Jakabszállás, Fülöpjakab és Kunszállás területe található.
A pusztába út vezet, melynek végén szállásjelölés található: GPS 19.6055, 46.7443
Jakabszállás a redemptio során 1745-től Szabadszállás város által váltatott meg.
Ezért közel 200 évig a szabadszállási gazdák baromjáró pusztája volt.
Hej, mostan puszta ám igazán a puszta! – Rólunk szólnak ám igazán Petőfi Sándor sorai!
A pusztán átvezető utak: a Kecskemét-Halasi földút. A jelenlegi 54–es főúttal nagyjából megegyező vonalon. Belépési pontja: 19.6266, 46.7911. Kilépése: 19.5636, 46.7320.
A másik nevezetes pusztai út Szabadszállás-Félegyháza között húzódott Köncsög W.H. 19.5346 , 46.7921, irányából, belépve a határon: 19.5822, 46.7822, tehát a Ludastó alatt elhaladva.
Ezen az úton hajtották ki a Szabadszállási-Jakabszállás pusztánkra Szabadszállás város jószágait, Szabadszállás, Hármashatár, Izsák városa fölött elhaladva a Ludas tó alatt,
a köncsögi határon elérve a pusztát, kb. a felső Csőszháznál GPS 19.5818, 46.7757.
Petőfi Sándor és szülei, azaz Petrovits István és családja 1818-1841 között Szabadszálláson élt, vállalkozott. Kiskun redemptusként rendszeresen hazajárt szabadszállási-jakabi pusztánkra.
Abban a korban az alföldi mezővárosok értéktára, vagyona a jószágállománya volt.
Kecskemét város „kincstára” a bugac-monostori pusztán, Szabadszállás város „kincstára”
a szabad-jakabszállási pusztán legelt. Nemhiába kerengtek itt a betyárok!
Petrovits István, tehetős szabadszállási redemptusként, vállalkozóként is hazajárt a pusztánkra. Párhuzamosan több csárdát, vendéglőt, mészárszéket is bérelt és látott el friss portékával, leginkább innen a széles kiskunsági pusztáról, a jakabszállási, bugaci-monostori határból.
A hírös kecskeméti vásárokat itt tartották a szomszédságban a Fehértói csárda környékén.
A mintegy két hétig tartó állatvásároknak Petrovits István rendszeres látogatója volt, s amíg ő adott-vett, üzleteket kötött, azalatt felesége híresen finom lacipecsenyét árult.
Lacipecsenye. A régi vásárok, ünnepségek kötelező velejárója volt. A lacipecsenyés bódéból mennyei illat áramlott. Mindig kértem gyerekként, hogy vegyünk - ám a válasz az volt - Az csak sima sült hús..... Hát - sültnek sült, de milyen fantasztikus....!
A kecskeméti Szent-György napi vásár ápr. 24. környéke, akkor a baromvásár az azt megelőző két hét, majd a gazdát cserélt jószágokat Szent György napjától indították útjukra ki a bugaci –jakabi pusztákra…
Habsburg Birodalom (1763-1787) - Első Katonai Felmérés
Magyarország (1782–1785) - Első Katonai Felmérés:
https://maps.arcanum.com/hu/map/firstsurvey-hungary/?bbox=2133449.8185028094%2C5890950.881159867%2C2229989.785226987%2C5924200.988463919&map-list=1&layers=147 Kiskunság: Szabadszállás, Orgovány, Jakabszállás, cca.1782
A legelső Jakabszállás pusztai épületek:
Felső csősz ház : GPS 19.5818, 46.7757. Alsó csősz ház, kúttal 19.6537, 46.7201. MAPIRE 1860/61
17. sorszám Jakabszállási pusztaház az osztott földek széliben, két szoba, konyha, jó karban 200 ft
18. sorszám: jakabszállási csőszház nyugati részen 100 Ft
19. sorszám: jakabszállási csőszház keleti részen 50 Ft
Községi költségvetések Szabadszállás város 1873. Forrás: BKMÖL V/376/c Szabadszállás
Mapire GPS csárdák a kiskun pusztákon az Első Katonai Felmérés alapján
Itt található a Köncseg W.h. 19.5344 46.7935 csárda a köncsögi - orgoványi sarok felett ,
szintén pusztai országutak találkozójában.
Kecskemétről dél-nyugat nyugat észak-nyugat felé kiinduló országutak:
Halas felé, Jakabszállás felé a Matka W.h. azaz Matkó 19.6408 46.8230 (Fehértói csárda)
A kiskőrösi úton Sárkezi Csárda 19.5962 46.8300 Küncsek W.h. 19.5263 46.8213 ez fentebb
Második Katonai Felmérés leírása
A puszta felosztása, benépesítése során új dűlőutak keletkeztek.
A kecskeméti - halasi útvonal nyomvonala mindmáig megmaradt.
Kecskemét felől a belépő út háromfelé ágazik, a von Halas jelölés rámegy a köncsögi határútra, két ága pedig a kb. a mostani 54-es főút vonalában egyesül.
A pusztában több felől utak kanyarognak, ahogy az időjárás és a természet engedi.
Az útkanyarban piros-fekete jelzés: a hírös-neves jakabi csárda. (Épült 1825-ben.)
A mostani IV. kerület teljesen lakatlan pusztaság, baromjárás.
Habsburg Birodalom (1806-1869) - Második katonai felmérés
Magyar Királyság (1819–1869) - Második katonai felmérés:
https://mapire.eu/hu/map/secondsurvey-hungary/?bbox=2160450.0735509354%2C5896039.326457099%2C2208720.0569130243%2C5911326.732114133&map-list=1&layers=5 Jakabszállás –Szabadjakabszállás, cca. 1861
Mapire GPS csárdák a kiskun pusztákon a Második Katonai Felmérés alapján
Szabadszállásról Izsák felé a Hármashatári Csárda 19.2925 46.8438.
Eleinte Izsák városát elkerülve, felette vezetett a pusztai országút, hajtóút.
Itt volt a Köncseg W.h. 19.5344 46.7935 csárda a köncsögi - orgoványi sarok felett,
a korabeli pusztai országutak találkozójában. Ez is eltűnt, helyette itt már Sárközi László major.
Ezen régi út vonalán volt Gyenyes (Gyenes?) Mihály, Zabolai István tanyája.
Figyelemre méltó, hiszen ők is Petrovitsék üzleti, baráti köréhez tartozó családok.
Kecskemétről dél-nyugat nyugat észak-nyugat felé kiinduló országutak:
Halas felé, Jakabszállás felé a Matka W.h. azaz Matkó 19.6408 46.8230
II. KF. megnevezés nélkül 19.6429 46.8230 Kataszteri: Fehértói csárda 19.6433 46.8226
Szabadszállás Városa 1825-ben csárdát építtetett jakabszállási pusztájára.
Ez a hírös jakabi csárda 19.5912 46.7592. Kataszteri felmérés szerint egészen pontosan:
a csárda épülete 19.5910-13 46.7584-85, és az istálló épülete 19.5910-13 46.7581-82.
„ Jakabszállási Pusztánkon, - és jelesen ott – a hol a Félegyházára és Halas vivő Utak öszve ütköznek*, - Kortsmát állítsunk fel. … Szabadszállásán die 3a</sup> Február 1825.*
Az egyik nevezetes kiskunsági útvonal : Kunszentmiklós -Szabadszállás –Fülöpszállás - Izsák –Orgovány – Jakabszállás –Fülöpjakab- Félegyháza.
A másik nevezetes kiskunsági útvonal a Kecskemét –Halas közti országút.
Kecskemét – Matkó – Jakabszállás - Bócsa – Vadkert - Halas.
Akkoriban „igen fontos hivatal volt a korcsmahivatal”.
Ide futott be minden értesülés, minden üzleti ügy és áldomás. A homoksivatagban, úttalan utakon közlekedőknek enyhülést nyújtott, az útszéli csárdában végre megpihenhettek.
A pusztákon más fedett hely, pihenőhely nem lévén, a tájékozódásnak, híradásnak, az üzletkötésnek, az áldomásnak, kisebb hivatalos ügyek elintézésének fontos korabeli helyszíne.
Petrovits István és családja folyton útonlévő vállalkozói életében a csárdáknak mindenkor kiemelkedő jelentősége volt. Lásd: Petőfi verseiben
A térképeken szereplő csárdák és a jelzett tanyák gazdáinak nevei visszaidézik kiskunsági útjaik során a barátságok, üzlettársak, rokoni kapcsolatok sokszínűségét.
Szabadszállás-Kiskunfélegyháza-Kecskemét közti utak háromszögének mértani középpontja
a szabadjakabszállási puszta. Nevezetes helyek, nevezetes utak, nevezetes históriákkal.
Petrovits István üzlettársi, rokoni, baráti kapcsolatai a pusztán:
Ezen térképek alapján jól láthatóan kirajzolódnak korabeli kapcsolatai.
Mapire névmutató 16_27 szelvény Jakabszállás Első Katonai Felmérés 1782-
Coll.XVI. 16 Sectio XXVII. 27 Theil des Pester Comitat und klein Kumanien
Köncseg Puszta: WH. Wirtshaus azaz csárda, korcsma Köncseg felirattal 19.5344 és 46.7933
és egy itatókút 19.5356 és 46.7911 a kőrösi út- izsáki út hármas útkereszteződésben.
M. H. Mayerhof azaz major a Ludas tó sarka felett 19.5779 és 46.7953
Orgovány puszta: WH. Wirtshaus azaz csárda, korcsma 19.4795 és 46.7495 kúttal
A halasi út felé eső részen egy M. H. Mayerhof azaz major 19.5231 és 46.7191
A következő szelvényen: Rudera, Pusztatemplom : 19.4377 és 46.7575
Puszta Jacob Szallas: egy szállásjelölés és 4 itatókút.
Délen: Sand – Hügeln: homokdombok felirat. Dél felé tavak, határtó.
Mapire névmutató 56_ 33 szelvény Fülöpszállás Szabadszállás és Balázspuszta
Második Katonai Felmérés – 1859 Kiemelt birtokok GPS koordinátákkal jelölve.
(A számok jelentése sorrendben:
Hauser, Stallungen, azaz házak, istállók Unterkunft bequem: Mann, Pferde, azaz férfiak, lovak)
Mapire névmutató 56 34 szelvény Ágasegyháza Ballószög Köncsög
Második Katonai Felmérés 1859 Kiemelt birtokok GPS koordinátákkal jelölve.
Puszta Ágasegyháza zu Kecskemét Csárda wirthshaus 1124 19.4608 46.8467
Csőszház 1112 19.4514 46.8427 Dékány 2122 Gyenyes (Gyenes) Győrfy 2122
Rhus András 11 19.4608 46.8379 Sikori Kovács 1112 Szappanos 3253
Város tanyája 4232 19.4585 46.8358 m Zabolai István 11 19.4988 46.8033
Puszta Köncsög zu Kecskemét
Berente Bereczky Muraközy László Ördög János Pel (Péli) János 1112 Szalai 22 Szeles Zsigmond
Mapire névmutató 57_34 szelvény Orgovány Második Katonai Felmérés 1861
Puszta Orgovány: Banko Károly 1122 19.5358, 46.7708 Csárda 1154 19.4787, 46.7506
Hábel János és István és Ferenc 5394 19.5290, 46.7369
Mapire névmutató 57_35 szelvény Jakabszállás Második Katonai Felmérés 1861
Puszta Jakab Szabad-szállás: Czőzház 11 Harcsa István 11 Péter 22 Seifenseiderei=szappanfőző 11 Város tanya 11 Vereb János 1
Comitat: Pest – Solt Stuhlbezirk: Kecskemét:
Puszta Bugacz: Demeter Imre 1 Kovács Pál 1 Szekeres János 2124
Puszta Köncsög: Szigray János tanya 11
Puszta Matkó: Balogh 11 Bordi 11 Csákó József 22 Hajagos Pista 11 Hegedűs István 31 31
Puszta Monostor: Balogh István 11 Bankos János 11 Barany Andrásné 21 Bodogh 11
Farkas Mihály 21 Ferency 4141 Gábor József 11 Gáspar János 11 Gere 22 Gyenes Mihály 11
Kiemelt helyek és nevek:
Puszta Jakab Szabad-szállás: Czőzház (alsó) 11 Seifenseiderei=szappanfőző 11 Város tanya 11
Puszta Monostor: Bankos János 11
Varga Domokos: Kies Kiskunság, szeretett Szentmiklós c. kötet 71. o. részlet
„Apja régi mészárosdinasztia sarja volt. Maga Petrovics István is ezt a mesterséget folytatta, de ha tehette, nem állt oda a tőke mellé, húst és csontot darabolni, májat és faggyút méricskélni a vásárlóknak. Ő több kedvét lelte a buzgó vásárjárásban, marhák és juhok vásárlásában, bőrök és irhák eladásában; szívesebben kocsikázott ki a határba - oldalán nemegyszer Sanyi fiával - a messzi legelőkön nevelkedő jószágait, meg egy-egy általa bérelt pusztai csárdát megtekinteni.”
Matkó puszta és a hírös fehértói vásárok
„A hatalmas, olykor több ezer marhából álló gulyáknak útközben vízre és legelőre volt szükségük, s az érintett települések, birtokosok ezt „fűbér” fejében biztosították is.
Az úton levőket, hajtókat, kereskedőket a csárdákban látták el élelemmel, itallal, s ezek a pihenőhelyek éppen akkora távolságra álltak egymástól, amennyit két etetés, itatás között a gulyák megtettek, 12-14 km-re. Körülöttük 20-40 holdnyi területet jelöltek ki ingyenes legeltetés számára.” Forrás: http://network.hu/blog/magyar-szurkemarha
A vásárok helyszíne a pusztán: Fehér tó, Kocsis tó, Nádas tó és környéke
Habsburg Birodalom - Kataszteri térképek (XIX. század)
A fehértói vásárok:
A várostól 8 km-re a Fehértó mellett tartott u. n. gőbölyvásárjai, vagyis hizlalt ökör vásárjai szinte képzeletet túl haladó méretűek voltak s egy-egy vásár egyfolytában 2 hétig, sőt 3 hétig is tartott.
Az állatok ezreit hajtották ide, hova összesereglettek a marhával kereskedők hihetetlen nagy számban. Központja volt ennek a rengeteg terjedelmű nyári vásárnak a város által épített fehértói csárda, mely ma is megvan hajdani nagy pincéjével, melyben Bogár Imre a híres betyár sokszor mulatott. 1820. év után is még régi virágzásban álltak e vásárok, aztán hanyatlottak s 1845. körül megszűntek. Hornyik János írja, hogy ő volt azoknak utolsó vásárbirósági jegyzője.
*ADT KECSKEMÉT MÚLTJA ÉS JELENE 8. Írta: KEREKES JÓZSEF ny. felügyelő igazgató.*
Kecskeméti Közlöny, 1933. május (15. évfolyam, 98-122. szám) 28. 1933-05-07 / 103. szám
[...] központja a vásárnak a város által épített fehértói csárda mely ma is megvan [..
Csárda Matkó pusztán * A fehértói csárda*
Madarassy László 1906 F7685 Reprodukció: Lantos István
A 19. század közepéig a Szent Lőrinc-napi vásárt megelőzően a város külső határrészén, a matkói puszta szomszédságában, a Halasi országút mentén található Fehértónál, illetve az 1799-ben ott megépült Fehértói csárda környékén is tartották a baromvásárt, melynek híre messzire eljutott.*
Itt 1828-ban kutat is ástak, illetve 1843-ban a vásárbíróság számára fogdát is készítettek. Vö. Székelyné Kőrösi Ilona. m. (17. jz.) 33.; Kecskemét története i. m. (2. jz.) 361., 448.
Történelmi szemle, 2011 (53. évfolyam)
[...] az 1799-ben ott megépült Fehértói csárda környékén is tartottak baromvásárt [...]
„Levéltári adatok szerint a múlt században a Szent Lőrinc napján tartott „nyári“ vásárt megelőzőleg 14 napig tartott a baromvásár és 8 napig az ürüvásár, a gyalogvásár pedig általában egy hétig tartott, de a baromvásárok nem a most már elegendő, de akkor szűknek tartott vásártéren, hanem a város külső határának déli részén, a matkói határon, a fehértói csárda környékén tartattak. Itt volt ama nagyhírű bámulatos marhavásár, melyre sok ezer marha és ló beállittatott Magyar-, Erdély-, Szerb- és Oláhországokból. E vásár a múlt század 20-as évtizedében még a régi virágzásban állott, de a negyvenes években már hanyatlott s ugyanazon évtized közepén a Fehértónál végkép megszűnt és azóta a marhavásár is a mostani vásártéren tartatik.” Írta: Bagi László.
ADT Országos és heti vásáraink. a matkói határon a fehértói csárda környékén tartattak…
Járt-e Jókai Jakabszálláson? Kitűnő tájleírása, humoros visszaemlékezése alapján egyértelmű!
Jókai Mór: „A béka”
„Nagyon jól emlékszem rá. Az idén éppen ötven esztendeje. Kecskeméti diák voltam. Ketten, nyalka jogászgyerekek a Nagy Feri pajtásommal, utaztunk ünnepi vakációra Halasra, ahol a barátom szülői laktak. Fel is dűltünk útközben a szekérrel; de nem lett semmi bajunk.
Ott terül el Kecskemét és Halas között a nagy futóhomok-sivatag, aminél különbet az egész országban kötve hiszem, hogy találjunk. Aki ezt végigjárta, ugyan elmondhatja, hogy „mégiscsak mozog a föld”. Ez itt egyre változtatja az alakját. Néhol, a lapályon, olyan képet mutat, mint a hullámzó Balaton: egymás fölé forduló habok — fövényből, köztük egy-egy „angyalhullás”, amit a forgószél kerekített ki; majd meg hepehupás dombok, a széljárta oldalon mélyen aláásva, nyurgult, hátahoporjás bakhátak, amik az öreg buckákat egymással összekötik. …
Itten fordultunk fel a szekerünkkel: mert útnak nyoma sincs; a kerékvágás rögtön összefolyik, csak a jó gondolat vezeti az embert; pedig hát ez a fő közlekedési út két nagy alföldi város között.
S ennek az útnak a fele járóját képezi a híres fehértói csárda.
Ahogy a neve elárulja, itt a homokpusztát egy nagy kerek tó szakítja félbe, melynek a környéke vakító fehér a kuk-sótól (így hívják az Alföldön a sziket). A víz közelében összerepedezett, vastag rétegekben fekszik a nyers szóda; míg a tó északi részében sűrű nádas verte fel a bugáit. …
Ennek a tónak a közelében épült a fehértói csárda.
Bekerítve nincs. Ott áll a szikkadt sár közepén; ökörnyom, patkónyom ripacsossá verte előtte az utat, mely félrecsap a hat oszlopon nyugvó állás alá, ahol az utasok meg szoktak etetni. Csárdafal, állásoszlop megvallja őszintén, hogy vályogból épült, amit ugyanabból a szikes fekete anyagból gyúrtak, amiből az egész legelő áll, s ezt nem állja a vakolat. Az istálló fala pedig becsületes fecskerakás. (Két deszkapalánk között sulyokkal összevert szalmás anyag: olyan tartós, mint a római sánc.) A födele minden szárnyéknak nád. …
A kocsisunk behajtott az állás alá: elővette a saraglyából a hazulról hozott szénát, leszerszámozta a lovakat, mi pedig a barátommal bementünk a csárdába. … ” Jókai Mór: A béka - novella részlet
Haladjunk tovább, és egy rendkívül szemléletes halasi úti „népvándorlás” leírása:
Az 1879-iki halasi »szabadságra« (vásárra) temérdek ember, meg marha verődött össze.
A kiskőrösi, kecskeméti, félegyházi, kisteleki, szegedi utakon a megelőző napokon végeláthatatlan szekérsorok, tele portékával, címeres ökör-, birgefalkák, lovak, csilás szamarak porzottak végig. A vásár előtti este már készen állottak az árusok sátrai. Akinek meg csak kirakodó helye volt, mert »fődönáruló«, az még összekötött batyuján ül és várja a hajnal hasadtát bóbiskolva, mert mire a nap »fölkandit«, ő is megkezdi a kirakást.
A »szabadságra« virradó éjfél után már megkezdődik a népvándorlás.
Nemcsak a közeli Zsana, Bodoglár, Kötöny, Harka, Pirtó-puszták, hanem a távolabbi Kömpöcz, Csólyos, Szank, Móricgát, Bugac-Monostor, Páka, Jakabszállás, Tázlár,
Bócsa, Zöldhalom, sőt Orgovány és Páhi puszták s tanyák minden népe felgyülekezik.
Gazdák szekéren, asszonyostól, még a gyerök is, számadók, gulyások, poszogó, dücski juhászok, bujtárok, csaszmatok, paripalovakon, csacsin, gyalog, de jönnek ám betyárok, kapcabetyárok, szaladóban levő nadrágos tolvajok, házásók, suttogók, orgazdák, mindenféle kóbor és mesterségbeli cigányok is. Mindegyik más és más, jellemző öltözetében.
De ott van ám Halas apraja, nagyja is. …
„Lobog a sátor!" Nagy Czirok László néprajzi gyűjtése adatai nyomán írta: Benke Tibor
Pesti Napló, 1929. október (80. évfolyam, 222–248. szám) 19. 1929-10-08 / 228. szám
Lobog a sátor Nagy Czirok László néprajzi gyűjtése [...]
7. Indokolás az értéktárba történő felvétel mellett:
A kiskunsági pusztáink életére emlékezve, Petőfi és családja nyomdokait bejárva, ezúton is tisztelettel adózunk a pusztát megzabolázó, termékennyé tevő, azt benépesítő elődeinknek.
Kérjük a nevezetes kiskunsági utaink, útmenti csárdáink emlékének a Települési Értéktárba való felvételét. Kérjük a nevezetes pontokat, helyszíneket illő módon megjelölni.
9. A nemzeti érték hivatalos weboldalának címe:
III. MELLÉKLETEK
- Az értéktárba felvételre javasolt nemzeti érték fényképe vagy audiovizuális-dokumentációja
Petőfi Sándor: A csárda romjai
Csárda, eldőlt csárda, még mikor tebenned
Utasok vigadtak, utasok pihentek!
Fölépít tégedet újra képzeletem,
S vendégidet színről-színre szemlélhetem:
Itt görcsös botjával egy vándorlólegény,
Ott zsíros subában egy pár szegénylegény, …
Kecskemét-Matkópuszta Emléktábla az 54-es főút mellett
Háttérben a hajdani fehértói csárda kb. felerészben visszabontott eredeti épülete.
Egy talán elfeledett, de igen fontos, legendás Petőfi emlékhely…
A Fehér-tó eredeti medre napjainkban
A fenti fotókat és a lenti cikkbibliográfiát készítette a jelen javaslat szerzője:
Szabóné Harkai Erika
A Htv. 1. § (1) bekezdés m) pontjának való megfelelést valószínűsítő dokumentumok, támogató és ajánló levelek
A javaslatban megadott adatok kezelésére, illetve a benyújtott teljes dokumentáció, - ideértve a csatolt dokumentumok, saját készítésű fényképek és filmek felhasználására is - vonatkozó hozzájáruló nyilatkozat
A nem saját készítésű dokumentumok szerepeltetése esetén az adott dokumentum tulajdonosának hozzájáruló nyilatkozata a szabad felhasználásról
ARCANUM fehértói csárda találatok (leginkább Kecskemét – Matkó kiemelve )
60 találat (0,053 másodperc) Rendezés: Dátum
Galgóczy Károly: Pest, Pilis és Solt törvényesen egyesült megye monographiája III. (Budapest, 1877.)
1. XIII. Pesti felső járás (370. oldal) [...] Monor mellett a város alatt a fehértói csárda [...]
Félegyháza és Vidéke, 1888. január-június (2. évfolyam, 1-26. szám 2. 1888-04-15 / 16. szám
[...] Csongrád közerőt a kónyaszékhez és a fehértói csárdához Az összes közerő pedig 7000 [...]
3. 1888-06-17 / 25. szám [...] Matkó a fehértói csárda közelében fekvő néh. Deák Lajos 484 kh [...]
Félegyházi Hírlap, 1888 (6. évfolyam, 3-53. szám) 4. 1888-06-17 / 25. szám
[...] Matkó puszta felső része s a fehértói csárda közelében fekvő néh Deák Lajos 484 kh földbirtok[...]
Nemzet, 1891. december (10. évfolyam, 3325-3354. szám) 5. 1891-12-25 / 3349. szám
[...] Jókai Mór A béka …ennek az útnak fele járóját képezi a híres fehértói csárda Ahogy a neve elárulja itt [...] tónak a közelében épült a fehértói csárda Bekerítve nincs Ott áll a [...]
Pesti Hírlap, 1892. október (14. évfolyam, 271-301. szám) 6. 1892-10-25 / 295. szám
[...] Ki a nyertes? Ki a külömb legény A fehértói csárdából sokszor kihallatszott a kurjantás [...]
7. 1892-10-25 / 295. szám [...] s azzal szélvészként vágtatott a fehértói csárda felé
Pestmegyei Hirlap, 1893 (6. évfolyam, 1-112. szám) 8. 1893-02-10 / 18. szám
[...] végre a fehértói csárdánál márc 20-án a matkói, köncsögi és ágasegyházi lakosok lovai [...]
Kecskemét, 1893. július-december (22. [21.] évfolyam, 27-53. szám) 9. 1893-12-31 / 53. szám
[...] és Törökfái lakosoké VI A Fehértói csárdánál Febr 10 én a Matkói [...]
Kecskeméti Lapok, 1893 (26. évfolyam, 28-54. szám) 10. 1893-12-31 / 54. szám
[...] és Törökfái lakosoké VI A Fehértói csárdánál Február 10 a Matkói és [...]
Kecskeméti Lapok, 1896. január-június (29. évfolyam, 1-26. szám) 11. 1896-01-12 / 2. szám
[...] én Városföldi lakosoké VII A Fehértói csárdánál Február 15 én Matkó Törökfái [...]
Kecskeméti Lapok, 1897. január-június (30. évfolyam, 1-26. szám) 12. 1897-01-17 / 3. szám
[...] án Városföldi lakosoké VII A Fehértói csárdánál Február 15 én Matkó Törökfái [...]
Kecskeméti Lapok, 1898. január-június (31. évfolyam, 1-26. szám) 13. 1898-01-16 / 3. szám
[...] én Városföldi lakosoké VII A Fehértói csárdánál Február 14 én Matkó Törökfái [...]
Félegyházi Hírlap, 1898 (16. évfolyam, 2-105. szám) 14. 1898-10-13 / 83. szám
[...] A fehértói csárda épület nov. 1-én haszonbérbe adatik vagy örök áron is eladandó[...]
Kecskeméti Lapok, 1899. január-június (32. évfolyam, 1-26. szám) 15. 1899-01-15 / 3. szám
[...] a Városföldi lakosoké VIII A Fehértói csárdánál Február 18 án Matkó Törökfái [...]
Kecskeméti Friss Ujsag, 1901. január (2. évfolyam, 1-23. szám) 16. 1901-01-08 / 6. szám
[...] a Városföldi lakosoké VIII A fehértói csárdánál Február 18 án Matkó Törökfái [...]
Kecskemét, 1901. január-június (29 évfolyam, 1-26. szám) 17. 1901-01-13 / 2. szám
[...] Matkó Törökfái és Halesz a fehértói csárdánál Február 20 án Ágasegyháza Köncsög [...]
Kecskemét, 1902. január-június (30 évfolyam, 1-26. szám) 18. 1902-01-05 / 1. szám
[...] Városföld február 21 én a fehértói csárdánál Matkó Törökfái és Halesz február [...]
Kecskemét, 1904. július-december (32. évfolyam, 27-52. szám) 19. 1904-07-24 / 30. szám
[...] matkói határon a fehértói csárda környékén tartottak. Itt volt ama nagyhírű bámulatos marhavásár, melyre sok ezer marha és ló beállíttatott Magyar- Erdély- Szerb- Oláhországokból. [...]
Függetlenség, 1905. december (18. évfolyam, 64-80. szám) 20. 1905-12-28 / 77. szám
[...] A hadsereg lóállítása IX A fehértói csárdánál d u 15 óráig [...]
Kecskemét, 1905. július-december (33. évfolyam, 27-53. szám) 21. 1905-12-31 / 53. szám
[...] a Városföldi lakosoké IX A fehértói csárdánál délután 1 5 óráig Február [...]
Kecskeméti Lapok, 1913. január-június (46. évfolyam, 1-148. szám) 22. 1913-02-16 / 39. szám
[...] án a Városföldi lakosoké IX Fehértói csárdánál délután 1 5 óráig Március [...]
Világ, 1914. április (5. évfolyam, 78-102. szám) 23. 1914-04-12 / 88. szám
[...] vonat ablakából ide látszik a fehértói csárda Jókai irt erről sok és [...]
Miskolczi Napló, 1923. november (23. évfolyam, 248-272. szám) 24. 1923-11-22 / 265. szám
[...] megfordult az úgynevezett fehértói csárdában is (?) amelyet hajdanában a romantikus betyárvilág idején Bogár Imre is nagyon gyakran felkeresett [...]
Kecskeméti Közlöny, 1925. március (7. évfolyam, 49-73. szám) 25. 1925-03-12 / 58. szám
[...] Jókai Kecskeméten. …és bujdosó honvédet egyaránt; a fehértói csárdában meglesi egy alkalommal a szegénylegények betyár romantikáját ...]
Kis Ujság, 1927. június (40. évfolyam, 123-145. szám) 26. 1927-06-05 / 127. szám
Félegyháza irányába Tömörkénytől másfél km-re A fehértói csárdában ahol 89 évvel ezelőtt Petőfi [...] látogatást tettünk a híres neves fehértói csárdában melynek már 25 esztendeje özvegy [...]
A Kecskeméti Katona József Kör Évkönyve az 1913-32. évekről (Kecskemét, 1933)
27. (78. oldal) [...] bujdosó honvédet a fehértói csárdában meglesi egy alkalommal a szegény
Kecskeméti Közlöny, 1933. május (15. évfolyam, 98-122. szám) 28. 1933-05-07 / 103. szám
[...] vásárnak a város által épített fehértói csárda mely ma is megvan hajdani [...]
Pesti Hírlap, 1934. május (56. évfolyam, 97-121. szám) 29. 1934-05-18 / 111. szám
[...] Szentistván határában fuvarozott a fehértói csárdához Kocsiját másnap megtalálták majd a [...]
Kecskeméti Közlöny, 1935. július (17. évfolyam, 148-173. szám) 30. 1935-07-16 / 160. szám
[...] aztán a vonat elgördült a fehértói csárda előtt minden egyes vagon ajtaján [...]
Friss Ujság, 1937. június (42. évfolyam, 121-145. szám) 31. 1937-06-12 / 131. szám
[...] Kiskunhalasi gazdalegény este hazafelé tartott a fehértói csárdából amikor két ismeretlen [...]
Orosházi Friss Hírek, 1938. január (15. évfolyam, 1-24. szám) 32. 1938-01-26 / 20. szám
[...] Kiskunhalas az elmúlt este a fehértói csárdában mulatott Ittasan indultak hazafelé s [...]
Uj Nemzedék, 1938. január (20. évfolyam, 1-24. szám) 33. 1938-01-26 / 20. szám
[...] Kiskunhalas az elmúlt este a fehértói csárdában mulatott Ittasan indultak hazafelé s [...]
Szegedi Uj Nemzedék, 1938. június (20. évfolyam, 122-144. szám) 34. 1938-06-08 / 127. szám
[...] rókusi véres szurkálás játszódott le a fehértói csárda közelében ahol 7 fiatalember verekedett [...]
Kecskeméti Ellenőr, 1938. július (2. évfolyam, 145-171. szám) 35. 1938-07-14 / 156. szám
[...] Szegedi újság hogy milyen más a fehértói csárda mennyivel különb Lehet csónakáztatni [...]
Szegedi Uj Nemzedék, 1939. március (21. évfolyam, 49-74. szám) 36. 1939-03-05 / 53. szám
[...] Szegedre egy társasággal amelylyel a fehértói csárdába készültek Simonnéval való szembesítés[...]
Vásárhelyi Ujság, 1939. január-március (19. évfolyam, 1-74. szám) 37. 1939-03-07 / 54. szám
[...] volt egy társasággal amellyel a fehértói csárdába készültek Simonnéval való szembesítéskor is [...]
Kecskeméti Lapok, 1950. január-április (83. évfolyam, 1-99. szám) 38. 1950-03-12 / 61. szám
[...] a pusztabírákkal járt Szikrában a fehértói csárdában kinn a pusztákon Egy magyar [...]
Kincses Kalendárium, 1957 39. Jókai Mór: A béka (130. oldal)
[...] Jókai Mór A béka: A híres fehértói csárda Ahogy a neve elárulja itt [...] tónak a közelében épült a fehértói csárda Bekerítve nincs Ott áll a [...]
Napló, 1969. június (Veszprém, 25. évfolyam, 124-148. szám) 40. 1969-06-03 / 125. szám
[...] Szeged közelében az 5-ös út mentén hétfőn megnyílt a Fehértói csárda A csárdától jól megfigyelhető vadvízország [...]
Csongrád Megyei Hírlap, 1972. december (17. évfolyam, 283-307. szám) 41. 1972-12-24 / 303. szám [...] halászlevéről ma már országszerte híres fehértói csárda előtt Vitalij Szevasztyjánovra [...]
Ludas Matyi, 1973 (29. évfolyam, 1-52. szám) 42. 1973-05-31 / 22. szám
[...] kitől tanulják a modort a fehértói csárdában a pincérek És most már [...]
Csongrád Megyei Hírlap, 1973. július (18. évfolyam, 152-177. szám) 43. 1973-07-29 / 176. szám
[...] E 5 úton a fehértói csárdánál közlekedési balesetet okozott személygépkocsijával Peter [...]
Új Ember, 1975 (31. évfolyam, 1/1487-52/1538. szám) 44. 1975-05-11 / 19. (1505.) szám
[...] szép virág Petőfi átutazva a Fehértói csárdában szép napkeletnek órájában bizonyára verset [...]
Rakéta Regényújság, 1976. január-június (3. évfolyam, 1-26. szám) 45. 1976-05-18 / 20. szám
[...] fele járóját képezi a híres fehértói csárda Ahogy a neve elárulja itt [...]
46. 1976-05-18 / 20. szám [...] tónak a közelében épült a fehértói csárda Bekerítve nincs Ott áll a [...]
Szalai Anna (szerk.): Magyar elbeszélők 19. század 2. - Magyar Remekírók (Budapest, 1976)
47. Jókai Mór (132. oldal) [...] fele járóját képezi a híres fehértói csárda Ahogy a neve elárulja itt [...]
Magyar Szó, 1978. december (35. évfolyam, 344-359. szám) 48. 1978-12-24 / 352. szám
[...] vajdaságiak számára is jól ismert Fehértói csárda mellett gurul el gépkocsink úticélunk [...] önmeghajtású eke lehetett Hazatérőben a Fehértói csárdában ebédeltünk. [...]
Tárogató, 2000 (27. évfolyam, 10-11. szám) 55. 2000-12-01 / 11. szám (47. oldal)
[...] Kiskőrössy a Sótartó és a Fehértói csárda túljutott még a kontinensen is [...]
Honismeret, 2001 (29. évfolyam) 56. 2001 / 1. szám • ZSENGE TERMÉS • "A magyar hon szépségei" • Jókai Mór Kecskemétről (Székely Gábor) (84. oldal)
[...] a bugaci pásztorok a fehértói csárdában felnevelték a lótolvaj Gavallér Jóska [...]
Délvilág, 2002. október (59. évfolyam, 229-254. szám) 57. 2002-10-30 / 253. szám
[...] boldog 50 születésnapot kívánunk A Fehértói Csárda felszolgálói. Mórahalomra Tajthy [...]
Történelmi szemle, 2011 (53. évfolyam)
[...] az 1799-ben ott megépült Fehértói csárda környékén is tartottak baromvásárt melynek [...]