A hírös-neves jakabi csárda
6. A nemzeti érték rövid, szöveges bemutatása, egyedi jellemzőinek és történetének leírása, a megjelölt szakterületi kategória indokolása (amennyiben nemzetiséghez kapcsolódó érték, a nemzetiségi vonatkozások, a nemzetiséghez való kötődés bemutatása):
Idézet: Tóth Sándor: Szabadszállás múltjából kötet Jakabszállási puszta c. fejezetéből 216-220. oldal
Kocsmát is épített a Szabadszállási Tanács Jakabszálláson.
Az építési engedélyért kérelmet adtak be:
Tekintetes Nemes Hármas Kerületek!
… Városunk Köz Jövedelmét szaporítani kívánván, - Közönséges meg eggyezéssel abban állapodtunk meg, hogy Jakabszállási Pusztánkon, - és jelesen ott – a hol a Félegyházára és Halasvivő Utak öszve ütköznek, - Kortsmát állítsunk fel.
Az ide sub ./. alázatos tisztelettel kaptsolt Kortsmai Rajzolmányt tehát olly alázatos kérésünk mellett muatjuk meg a Ttes Nemes Kerületek eleibe, hogy annak felépítésére…
Maradván mélly tiszteletünk mellett
Szabadszállásán die 3a Február 1825.
A Tekintetes Nemes Kerületeknek alázatos szolgái
NN: KKun Szabadszállás Városa Bírája és Tanáttsa
Az építési engedélyt áprilisban meg is kapták. A tervrajz szerint az épület 9 öl hosszú és 3 öl széles. Négy helyiségből áll: vendégszoba, konyha, Ivó Ház és boros kamra. Külön épület pedig egy istálló, mely 5 és ½ öl széles.
Az új kocsma még 1825. évben fel is épült és még az évben bérbe is adták.
A bérbeadási szerződés így kezdődik:
„Alol írottak Mi KKun Szabadszállás Város Bírája és Tanácsa jelen levelünk által adjuk tudtokra akikk illik mindeneknek s ezennel el is esmérjük, hogy mi Jakabszállási Pusztánkon újonnan épített Korcsmai épületünket folyó esztendei November 1ső napjától kezdve az 1827dik esztendei November 1ső napjáig az az két egymás után következő esztendőkre Senator Rosnyai János és V. Notárius Taxoni Sándor Őkegyelmeknek árendába kiadtuk következendő fel tételek alatt.”
A kocsma mellé még adtak veteményes kertet, 50 hold földet és engedélyeztek 200 birka szabad legeltetését, valamint 3 marha tartását. A szerződésekben kikötötték, hogy
„Tartoznak a megnevezett Árendások ki árendált Korcsmákat, annak további becse fenn maradása tekintetéből jó borral provideálni, abban alkalmas Korcsmárost tartani a ki mind az arra utazó Tttes Mglis Tiszt Urakat, mind más idegeneket illendően fogadni és szolgálni képes legyen.”
Ezt a jakabi csárdát bérelte a fülöpszállási Senator Bankos János is három évig (1830-1833).
(Dr. Gaál Gyula sok régi betyártörténeteket gyűjtött össze és adott ki, mely Kecskemét és Szabadszállás környékén garázdálkodó rablóbandáról szól. A kiskunsági betyártörténetek egyik híres helyszíne a „Jakab csárda”.)
A következő idézet:
A pusztán lakó népek szórakozása a csárdában zajlott le. A jelenlegi cseretelep helyén lévő csárda nevezetessége Rózsa Ferencné „Rozi” nevű menyecske volt. Valószínűleg kikapós lehetett, mert a szeretője levágta a haját. Ezért „Nyírott Ángyi”-nak nevezték. Ezt a nevet viselte a csárda is.
… Rózsa Sándor és Bogár Imre is megfordultak ezen a pusztán. A jelenlegi cseretelep épülete abban az időben csárda volt. Itt szálltak meg a betyárok is. …a mennyezet deszkájában a felszabadulásig látható volt Rózsa Sándor pisztolyának nyoma. A mennyezetet a felszabadulás után kicserélték.
…Petőfi Sándor szülőhelyéért való harcból Jakabszállás sem maradhat ki. Derdák György Jakabszállás 104 éves korában meghalt tanítója állította, hogy Petrovicsék Kiskunfélegyházáról Kiskőrösre Szabadszállásra (!) igyekezvén Jakabszálláson haladtak át. Rövidebb út nem lehetett. Itt a cseretelep helyén lévő csárdában szálltak meg. Itt született meg 1823. szilveszter éjszakáján Petőfi Sándor. A jakabszállási öregek ezt hittel vallják. Ezt táplálja az a sok leírás, mely Petőfi Sándor születését úgy írja le, hogy az útközben egy csárdában történt (Zalai Szalai László).
Nagyon szép legenda! Forrás: Palánkai István: Jakabszállás története HNF, 1965
7. Indokolás az értéktárba történő felvétel mellett:
Hiteles források szerint, levéltári iratok által bizonyított, hogy Petőfi Sándor a Kiskunságban, pontosabban Szabadszálláson élt / született, melynek mi is része voltunk az akkori közigazgatás szerint: Szabadszállási – Jakabszállás puszta néven.
Petrovits István 1818-1841 között szabadszállási redemptusként rendszeresen hazajárt a jakabszállási pusztánkra. A csárdánkat, úgy is mint korcsmáros, otthonosan lakhatta, látogathatta jövet-menet.
Épített környezetként és kulturális örökségként egyaránt megőrzendő, értéktárba veendő.
Kérjük a még részleteiben meglévő korcsma/csárda épületet védetté nyilváníttatni, valamint a helyszínen jól megtekinthető emléktáblát elhelyeztetni.
(A Nádas vendéglővel szemben, legutóbb özv. Farkas Jánosné háza.)
Kérjük, keressünk pályázati lehetőséget, hogy a jakabszállási puszta egyik legelső épülete,
az 1825-ben épült „hírös-neves jakabi csárda” emlékhelyként, netán faluházként megmaradhasson.
8. A nemzeti értékkel kapcsolatos információt megjelenítő források listája (bibliográfia, honlapok, multimédiás források):
ARCANUM „jakabi csárda” találatok
12 találat (0,032 másodperc)
Rendezés: Dátum
A Hon, 1872. január (10. évfolyam, 1-25. szám)
[...] Balogh András egy alkalommal a jakabi csárdában Krisztián Mihály bugaczi számadó ju [...]
Magyar Ujság, 1872. január (6. évfolyam, 1-26. szám)
[...] Balog András egy alkalommal a jakabi csárdában Krisztián Mihály bugaczi számadó juhászszal [...]
Fővárosi Lapok 1877. április (75-98. szám)
[...] hogy újra kidolgozását ajánljuk A jakabi csárda D S A leírás érdeknélkűli [...]
Félegyházi Hírlap, 1894 (12. évfolyam, 1-51. szám)
[...] FÉLEGYHÁZI HÍRLAP TÁRGA Lengyel Boris Jakabi csárdában hejehuja van ma A zsandár [...]
Félegyházi Hirlap, 1902 (20. évfolyam, 1-103. szám)
[...] Seres Gábor 5 napos A jakabi csárdában A fülöpjakabi csárdában borozgattak [...]
Kecskemét, 1904. január-június (32. évfolyam, 1-26. szám)
[...] tözsér világ Bugachoz közel a Jakabi csárda mellett még most is kiemelkedik [...]
Függetlenség, 1907. március (20. évfolyam, 50-75. szám)
[...] Kada Elek Bugachoz közel a Jakabi csárda mellett még most is kiemelkedik [...]
Félegyházi Közlöny, 1910 (9. évfolyam, 1-52. szám)
[...] Verekedés Viskovits Imre elment a jakabi csárdába borozni és amint este tiz [...]
Félegyházi Közlöny, 1913 (12. évfolyam, 27-52. szám)
[...] kakasszó tájban gyüttem ee a jakabi csárda mellett mikó a lovam horkontására [...]
Félegyházi Hirlap egyesült Félegyházi Hiradó, 1918 (36. évfolyam,1-52. szám)
[...] Árverés A Szabadszállás tulajdonát képező jakabi csárda és a hozzá tartozó föld [...]
Szózat, 1923. augusztus (5. évfolyam, 172-196. szám)
[...] nomád pásztorélet kivesző romantikája A jakabi csárdában Csikósok gulyások Éjj a pusztában [...] kellett bejárni Kakasszóra. Roskadozik a jakabi csárda Aki látta még Bogár Imrét [...]
Adelaidei Magyar Értesítő, 1974 (7. évfolyam, 2-12. szám)
[...] Durcossal mentünk tovább vígan a jakabi csárda felé ahol ha bekajátottam hozták [...]
ARCANUM „jakabi korcsma” találatok
8 találat (0,035 másodperc)
Rendezés: Dátum
A Hon, 1870. november (8. évfolyam, 264-288. szám)
1. 1870-11-10 / 271. szám [...] az országút csak a szt jakabi korcsmáig járható A Donner városrészbe nem [...]
Budapesti Közlöny, 1870. november (4. évfolyam, 249-273. szám)
2. 1870-11-12 / 258. szám (7848. oldal)
[...] az országút csak a szt jakabi korcsmáig járható A Donner városrészbe nem [...]
Politikai Ujdonságok, 1870 (16. évfolyam, 1-52. szám)
3. 1870-11-16 / 46. szám [...] az országút csak a szt jakabi korcsmáig járható A Donner városrészbe nem [...]
Budapesti Hírlap, 1883. szeptember (3. évf. 241-268. szám)
[...] egyént tartóztatott le A szent jakabi korcsmákat kipusztitották A Szilvágyon lakó zsidót [...]
Magyar Polgár, 1883. júlis-szeptember (17. évf. 149-225. sz)
5. 1883-09-02 / 201. szám [...] s z e n t jakabi korcsmákat ki pusztították A Szilvágyon [...]
Kecskemét, 1884. január-június (12. évfolyam, 1-39. szám)
[...] 26 án este a szabadszállási Jakabi korcsmában a pusztai fiatalság tánczvigalmat rendezett [...]
Félegyházi Közlöny, 1905 (4. évfolyam, 6-53. szám)
[...] Egy bál alkalmával majsa jakabi korcsmában Csik Kálmán 19 éves suhanc [...]
Félegyházi Hirlap egyesült Félegyházi Hiradó, 1907 (25. évfolyam, 1-52. szám)
8. 1907-12-01 / 48. szám [...] A nyáron egyik jakabi korcsmában többen iszogattak Mulatozás közben a … 10 v. 20 koronás … Hideg József [...]
Kecskemét, 1884. január-június (12. évfolyam, 1-39. szám)
[...] 26 án este a szabadszállási Jakabi korcsmában a pusztai fiatalság tánczvigalmat rendezett [...]
— Egy mulatság szomorú vége. Febr. 26-án este a szabadszállási Jakabi korcsmában a pusztai fiatalság tánczvigalmat rendezett. Ugyanazon nap d. u. 1 órától kezdve 2 csendőr mulatott az említett korcsmában. A bál kezdetekor a csendőrök nagyon is hosszan muzsikáltattak, mire a fiatalság figyelmeztette őket, hogy ők már tánczolni akarnak, elég volt már a nótából. E miatt az egyik csendőr annyira megharagudott, hogy 6 lövetű revolverét megtöltve, előbb kilőtt a szobából, azután a konyhába menvén a szobába lőtt. A golyó egy Horváth Gábor nevű legényt talált el, kin életveszélyes sebet ejtett. Erre a lövöldöző csendőr megugrott, a másikat pedig az ott levő népség a helybeli csendőr szakasz parancsnoksághoz bekísérte. Az eset a helybeli kapitányság által a kir. törvényszéknek jelentettet be. A megsérült legény még életben van.
Félegyházi Közlöny, 1905 (4. évfolyam, 6-53. szám)
7. 1905-10-08 / 41. szám
A bál után. Egy bál alkalmával majsa-jakabi korcsmában Csik Kálmán 19 éves suhanc orozva megtámadta Pöszmet Macska Bálintot és bottal fejbe verte, majd mikor elájultan elesett, addig verte, mig mozdulni tudott. Hétfőn tárgyalták az ügyet és Csikot a biróság 1 holnapi fogház és 50 kor, pénzbüntetésre Ítélte.
Félegyházi Hirlap egyesült Félegyházi Hiradó, 1907 (25. évfolyam, 1-52. szám)
8. 1907-12-01 / 48. szám
Ráfogták. A nyáron egyik jakabi korcsmában többen iszogattak. Mulatozás közben a vendégek egyikének, ki elszenderült, elveszett egy 20 koronás papírpénze. A vendéglős erre kijelentette, hogy a pénznek meg kell lenni, mivel a korcsmában a mulatozókon kívül senki sem volt. A vendégeket elkezdték motozni. E közben az egyik vendég, Hideg József,— kit most is a kecskeméti fogházból álIitottak elő — kijelentette, hogy nála van egy 10-es s inkább azt odaadja, mintsem őtet is megmotozzák. A 20 koronás összehajtásáról azonban ráismertek az elveszett 10-esre. Emiatt állott Hideg József szerdán a kir. járásbíróság előtt. Hideg folyton azzal védekezett, hogy ő reá csak ráfogják azt, hogy a 10 es az volna, a melyik elveszett. A tanuk azonban a ráfogást megcáfolták s a kir. járásbíróság Hideget 2 heti fogházra ítélte el.
9. A nemzeti érték hivatalos weboldalának címe:
www.jakabszallas.hu
III. MELLÉKLETEK
- Az értéktárba felvételre javasolt nemzeti érték fényképe vagy audiovizuális-dokumentációja
A Htv. 1. § (1) bekezdés m) pontjának való megfelelést valószínűsítő dokumentumok, támogató és ajánló levelek
Magyar Néprajzi Lexikon:
csárda
A településen kívül, azok szélein, a pusztákon, az utak mentén álló → kocsma. A csárdáknak rendszerint kocsiszínjük, szekérállásuk is volt, ahol a kocsik, szekerek fedél alá kerülhettek, a lovak pedig pihenhettek. A csárdák a jelentősebb vásáros helyekre vezető utak mentén álltak.
A csárdákhoz sok romantikus, főleg betyártörténet kapcsolódik.
Nevezetesebb csárdák a környéken: Zöldhalmi csárda Orgovány mellett, Fakilincses csárda Szankon, Pipagyújtó csárda Bócsán, Kutyakaparó csárda Kecskemét közelében.
Valamint a jakabszállási „Nyírott Ángyi korcsmája/csárdája” .
A csárdák a 19. sz. Mo.-ának jellegzetes létesítményei voltak. Egykorú életükről a néphagyomány mellett számos adalékot őrzött meg a múlt század szépirodalma, valamint hírlapanyaga. Gyakorta örökítették meg a csárdák világát a Mo.-on átutazó külföldiek útleírásai. A csárdabeli időzés alkalmat szolgáltatott parasztságunk számára a napi hírekben való tájékozódásra, értesülésszerzésre, valamint távolabbi vidékek népével való érintkezésre.
Dávid Áron: Csárda vagy kocsma:
A XVIII. századtól kezdve nevezik az utak melletti, határbeli építményeket csárdának,
amelyek az utasok befogadására és ellátására alakultak.
Kialakulásukban nagy szerepet játszottak a futárszolgálatok (cursor), postajáratok megindulása, a lóváltó helyek állomásai, a stációk.
A kocsma kisebb, egyszerûbb italmérés.
Mindkét helyen szolgálhattak étel- és italméréssel, szállással inkább csak a csárda rendelkezett.