Jézus Szíve Római Katolikus Templom

6. A nemzeti érték rövid, szöveges bemutatása, egyedi jellemzőinek és történetének leírása, a megjelölt szakterületi kategória indokolása (amennyiben nemzetiséghez kapcsolódó érték, a nemzetiségi vonatkozások, a nemzetiséghez való kötődés bemutatása):

A mi templomunk:

a templom szentelés ünnepére írta: Dr. Kovács Vince püspök

Úgy épült ez a jakabszállási templom, mint ahogy a babiloni fogságból hazatért zsidó nép építette a jeruzsálemi templomot; egyik kezében a kard, a másikban az építőszerszám. Felépült valahára mégis az idők szorongatásában.

Régi álmok, régi vágyak megvalósulása ez a templom. Eszembe jutnak a régi idők, mikor a templom egy zsuptetős ódon iskola volt a pusztának azon táján, ahol valamikor az első lakók megtelepedtek. Az iskolához csatlakozó kamra töltötte be a sekrestye szerepét, de oda tettük be a tanítás idejére az oltáriszentséget is, ott volt azon kívül a missziós lelkész ágya, ott volt a Derdák kántor uram szerény éléstára is.

Hanem a tágas vályogtemplom már akkor is ugyancsak megtelt a missziók napjaiban. Régi, sárgult missziós füzetemben olvasgatom 1914. november 29. napjáról: „Gyóntatás a déli órákig. Szentmise a Rózsafüzér társulatért. Szentbeszéd az ítéletről. A templom tömve.

A gyertyák már a mise elején kialszanak a levegő fülledtsége miatt. Bár fűtve nincs, és kívül csikorgó hideg van, bennt forró, párás a levegő. A falakról és az oltárról csorog a víz. De hívek ájtatossága megható, az ének szívből fakad, s mikor szentmise végén elmondjuk a harcosainkért szóló imádságot, a templomot hangos zokogás tölti be.”

Mert azért mindnyájan templomnak neveztük és annak is éreztük, azt a roskatag, szegényes, zsupfedeles iskolát. És az is volt. Azzá tette a hívek imádsága, és a legszentebb jelenléte.

Aztán elmúlt a háború, el a forradalmak, a román megszállás. Megindultak az első tervezgetések az igazi templom fölépítésére. Nagy gond volt a teljesen központ nélkül való pusztában az alkalmas templom hely megtalálása. A két műút találkozása látszott a legmegfelelőbbnek, de a két út közül is az egyik még csak tervezet volt. Emlékszem az első tervezgetésekre. Valami szent lázban égetek az emberek, bár sajnos a templom utáni vágy nem egyszer éppen súrlódásokra, meghasonlásokra vezetett.

De a munka mégis megindult. Szükségmegoldásképpen megépült a lelkészlakás, benne az ideiglenes kápolna, melyet a szegény Magyar György főtisztelendő úr az oltár előtt kiontott vérével is megszentelt.

Új meg új lelkész indult neki a most már községgé alakult pusztában a nagy feladatnak, hogy végre tető alá hozza a megkezdett templomépületet. Közben bizony nagy szünetek következtek be. De a gondolat többé el nem ejtették a jakabszállásiak. Azt mondják, a magyar ember lelkesülése szalmaláng. S amint a legnehezebb időkben kezdték meg az építkezést, a legnehezebb időkben is fejezték be azt. Egyik háborútól a másikig tartotta vágyban, feszültségben a lelkeket.

Most végre itt áll: Isten háza az emberek között. Itt áll a lelkek kristályosodásai pontja, a puszta szíve, áldás forrása, a köztünk lakó Krisztus szállása. Itt áll vigasztalásnak, biztatásnak, bajokban, szenvedésekben erősítő figyelmeztetésnek, hogy „Velünk az Isten”.

És velünk marad, mert mi sem hagyjuk el többé soha.

Itt áll a templom és áldás árad belőle az idők szorongattatásaiban alakult új magyar községre, annak vezetőire, lakóira. Áldás főleg azokra, akik kitervezték, megépítették, akik lelkesülésükkel mozgatták, adományaikkal segítették.

Az új templom és hívei most boldogan várják a Főpásztort, aki jön, hogy leesdje a Szentlelket a bérmálkozó hívekre, s ugyancsak a Szentlélek kegyelmével felszentelje az új hajlékot, melyet a nagy magyar Alföldnek egyik legújabb községe emelt Isten dicsőségére.

Írta: Dr. Kovács Vince felszentelt püspök, egykori jakabszállási kanonok plébános.

A jakabszállási egyháztanács gyűlései közül az 1937. májusi 9-i volt az egyik legfontosabb, mert azon fogadták el az új templom építésének tervét. Az új templom építése 1938-ban megkezdődött. A Molnár István által készített tervrajzok azonban a háború alatt elvesztek.

1942-ben szentmise utána az épülő templom falai között megtartották a hadbavonultak hozzátartozói számára a karácsonyi ünnepséget. Kovács Mihály főjegyző, egyházközség világi elnöke körültekintő gondoskodása folytán minden hadbavonult hozzátartozója ajándékot kapott. Már 4 éve (1942) állnak a templom falai. A mostoha időjárás rongálja azokat. A jakabszállási híveknek fáj a lelke, ha rágondolnak. Ezért készséggel áldoznak. Domokos Ferenc építész úr szakszerű tanácsai szerint vitéz P. Kovács János és Magonyi András ácsmesterekkel elkészítették a templomtető fakivonatát, melynek alapján a tetőanyagot megvették. Az anyag megvételét azok tették lehetővé, akik már eddig lelkiismeretesen befizették adományaikat a templomépítési alapra. – Ablakokra, ajtókra és bepucolásokra még hiányzik a pénz … Testvér, talán a te hanyagságod miatt.

A templomépítési alapra adakoztak 1943. január 20-ig 310 személy, illetve család. Ezek összesen 8634 pengő 30 fillért fizettek be. 1942. márciusától, Zachar Mátyás lelkész Jakabszállásra jövetelétől 1944. októberéig lényegében befejeződött a templom építése. Elkészült a tető, kívül-belül vakolták, belül festették, kívül kőporozták a templomot, s padlózatot mozaiklapokkal fedték le.

Az 1944. év nyara rendkívüli megpróbáltatásokat hozott a magyar népre. A tavasztól kezdődően megindultak a légitámadások Magyarország területe ellen. Ezek főleg a városokat veszélyeztették, de kijutott belőlük a vidéknek is. 1944. nyarán repültek át ezen a vidéken a bombázó légi kötelékek félelmet és szorongást keltve.

Október elsejére már az ágyúk dörgése is hallható volt.

A templom felszentelése: 1944. október 1.

A templomszentelés ünnepére Zachar Mátyás lelkész Dr. Kovács Vince segédpüspököt is meghívta. Ő a meghívásra a következő értesítést küldte:

        „ *Kedves Testvér!*

        *Nagyon köszönöm, az október 1-i szentelési ünnepre szóló szíves meghívást. Igen nagy öröm volna részemre is, ha ezen szép ünnepen, egykori kedves pusztámnak örömén részt vehetnék, sajnos ezt nem igen remélhetem, mert éppen püspök úr távollétében itthon kell lennem.*

        *A másik kérésnek, a cikkre vonatkozólag minden elfoglaltságom mellett is eleget akarok tenni, s 20-ig egy rövid kis cikket el fogok küldeni helyi lapjuk részére.*

Addig is Isten áldását munkájukra és sok kegyelmet ünnepükre kíván

szeretettel az egykori pásztor Kovács Vince s.k.”

1944. októberének első napja mégis rendkívüli ünnepe volt Jakabszállás katolikus népének. A nyugtalanság és rettegés idejében elismerést és bátorítást nyújtott, hogy Pétery József megyéspüspök fölszentelte a jakabszállási katolikus hívek templomát Jézus Szentséges Szíve tiszteletére. Az újonnan fölszentelt templomban a püspök a bérmálás szentségét is kiszolgáltatta a reggel 6 órakor kezdődött szentmisén. Forrás: Jakabszállási Rk. Értesítő 1944.

A főoltár, szószék és keresztelőkút faliképeit Barth Ferenc egyházművész készítette.

Elkészült az oltár Krisztus képe, Jézus Szíve ábrázolás.

Az értesítő utolsó száma még a következő két tudósítás tartalmazza:

Jézus Szíve Oltár megépítése. Id. Felföldi Sándor és felesége, akiknek már a jakabszállási egyházközség keletkezése körül is voltak érdemei, 3000 pengős adományukkal lehetővé tették főoltárunk megépítését. Isten fizesse meg.

Templomi fehér neműk adományozása. – A régi oltárterítők az új oltárra kicsinyek. A mai világban újakat beszerezni nagyon nehéz. A jó Isten érintésére mégis akadtak lelkek, akik gondoskodtak róla, hogy az új oltárra új oltárterítő is legyen. Renner Béláné és ifjú Felföldi Sándorné Tápai Klárika értékes és gyönyörű oltárterítőt adományoztak az Úr Jézus oltárára.

Ez volt a „Jakabszállási Rk.Értesítő” IV. és egyben utolsó számának utolsó közleménye.

Jakabszállási papok 1880-tól

Lehosíts Kajetán ferences 1880-1914

Kovács Vince missziós 1919-1920

Ócsay György missziós 1926-1929

Vénusz József 1929-1932

Dr. Balázs László 1932-1934

vitéz Négyessy Kálmán 1934-1942

Zachar Mátyás 1942-1972

Jarábik János káplán 1968-1971

Kárpáti Sándor káplán 1971-1972

Fekete János adminisztrátor 1972-1979

Nagy Ferdinánd adminisztrátor 1979-1980

Fekete János plébános 1980-2016

Dr. Juhos Imre plébános 2016-2019

Szécsényi Attila 2019-

7. Indokolás az értéktárba történő felvétel mellett:

„Isten háza az emberek között. Itt áll a lelkek kristályosodási pontja, a puszta szíve, áldás forrása, a köztünk lakó Krisztus szállása. Itt áll vigasztalásnak, biztatásnak, bajokban, szenvedésekben erősítő figyelmeztetésnek, hogy „Velünk az Isten”.„ Dr. Kovács Vince püspök

9. A nemzeti érték hivatalos weboldalának címe:

https://jakabszallas.hu/helyi-ertektar/

III. MELLÉKLETEK

Az értéktárba felvételre javasolt nemzeti érték fényképe vagy audiovizuális-dokumentációja Forrás: https://www.facebook.com/photo?fbid=3761657393884349&set=oa.395941468421472

Katolikus templom Jakabszállás, 1938

Jakabszálláson a két új iskola építését befejezték és átadták az Egyházközségnek. A múlt vasárnap, október 2-án az egyik új iskolát, ahol Gaál M. Jenő igazgató-tanító tanít, reggel 8 órai kezdettel felszentelte a kerületi esperes, Zámbó Dezső kanonokplébános, utána szentmisét és beszédet mondott az új iskola tantermében. Mise után Zámbó Dezső kanonokplébános a plébániára ment, ahol felszentelte az új templom alapkövét s elhelyezte az alapító okmányt, majd szentbeszédet mondott. A beszéd után vitéz Négyessy Kálmán jakabszállási plébános mondott szentmisét az új templomban. A most épült templom még nem készült el, csak a falait húzták fel, melyet azután cseréppel lefödtek. Ebben az évben már nem építik tovább, mert kevés pénz áll a Templomépítő Bizottság rendelkezésére. Reméljük azonban, hogy néhány éven belül teljesen elkészül az új templom s ezzel a jakabszállásiaknak egy régi vágya teljesül.

Forrás: Félegyházi Közlöny, 1938 (37. évfolyam, 1-49. szám) 3 623. 1938-10-09 / 41. szám

Forrás: https://www.facebook.com/photo?fbid=3761657323884356&set=oa.395941468421472

Katolikus templom Jakabszállás, 1938

Forrás: https://www.facebook.com/photo?fbid=3761657330551022&set=oa.395941468421472

Katolikus templom Jakabszállás, 1938

március 1-én a váci püspök Zachar Mátyást nevezte ki jakabszállási plébánosnak. A fiatal lelkipásztor nap-nap után látja a plébánia előtt álló templomépület csonkaságát. Április 13-án Kovács Mihály községi főjegyző, elnök-főgondnok elnöklésével az, egyházközség képviselőtestülete gyűlést tartott s azon a jakabszállási gazdák egyhangú lelkesedéssel elhatározták a félben maradt templom továbbépítését. Elhatározták, hogy az egyházközség minden tagja a templomépltési alapra kataszteri holdanként 2 pengőt fizet. A hozzájárulás befizetését már megkezdték a jakabi gazdák és eddig kb. 10 ezer pengő gyűlt össze. Dr. Kovács Vince segédpüspök 1942. október ó-én 7887 pengő 50 fillért utalt ki a templomépítésre a váci egyházmegye dunatiszaközi segélyéből.
ADT Kecskeméti Közlöny, 1943. február (25. évfolyam, 25-47. szám) 68. 1943-02-25 / 45. szám

1973-ban készült kép Berente Gergely fogata a templom kertben.

Forrás: https://www.facebook.com/photo?fbid=647712372711443&set=gm.2829122460512447

Forrás: https://www.facebook.com/photo?fbid=3761790297204392&set=oa.395941468421472

Forrás: https://www.facebook.com/photo?fbid=3761781187205303&set=oa.395941468421472

1984-ben az egyházközség az önkormányzat és a hívek összefogásával készült el a torony, amely a háború miatt annak idején nem tudott megszületni. Forrás: https://www.facebook.com/photo?fbid=3761840350532720&set=oa.395941468421472

Forrás: https://www.facebook.com/photo?fbid=3761833353866753&set=oa.395941468421472A katolikus templom belső a felújítás és ajtócsere előtt.

Forrás: https://www.facebook.com/photo?fbid=3761782853871803&set=oa.395941468421472