Jakabszállási Polgármesteri Hivatal

6. A nemzeti érték rövid, szöveges bemutatása, egyedi jellemzőinek és történetének leírása, a megjelölt szakterületi kategória indokolása (amennyiben nemzetiséghez kapcsolódó érték, a nemzetiségi vonatkozások, a nemzetiséghez való kötődés bemutatása):

Jakabszállás község önálló községgé való alapítása 1919. évben vette kezdetét. A község első lelkipásztora Kovács Vince missziós lelkész, (aki lésőbb Dr. Kovács Vince püspök lett) fáradtságot nem kímélve látott hozzá az önállósításhoz. Munkáját nagyban hátráltatta, hogy a község lakossága három pártra szakadt s mindegyik párt a község belterületét más – más helyen akarta kijelölni. Egyik párt a község belterületét a jelenlegi helyén, a másik párt a kiskunfélegyházi izsáki és Hajtó út kereszteződésénél, a harmadik párt pedig Kocsis Mihály földjén, az úgy nevezett Fábrika-kert területén. A község első lelkipásztora bölcs előrelátással meggyőzte a közvéleményt arról, hogy a község belterülete a jelenlegi helyén jelöltessék ki. Fáradozása nem volt hiábavaló, amit már most igazol a községet átszelő vasút és három irányból megépült műút.

Dr. Kovács Vince első lelkipásztorunk nem fejezhette be megkezdett munkáját máshová történt elhelyezése folytán, munkáját ugyanolyan lelkesedéssel folytatta tovább utóda Magyar György lelkész és neki köszönhető, hogy 1924 januárjában megtörtént az elválás Szabadszállás községtől.

Szabadszállás mostohán fizette ki Jakabszállást, emiatt mint kezdő községnek kezdetben nagy nehézségekkel kellett megküzdeni. Községházája nem volt, irodahelységet, főjegyzői lakást költöztetni kellett a Vezsenyi-majorba, Vindisch-majorba, majd a jelenlegi korcsma épületbe. Dotzauer József a község első főjegyzője és Áron János a község első bírája látták a helyzet tarthatatlanságát, 1924. évben elhatározták a községháza és főjegyzői lakás felépítését. Először kimondatta a képviselőtestület, hogy az építésre nem vesznek fel kölcsönt, hanem külön pótadót vetnek ki az adóalap után és ezt két részletben fizetik az adózók. Ez a határozat akkor nagyon helytálló volt, mivel a lakosság akkori helyzete alkalmas volt arra, hogy így építsen községházát, és nem terhelte volna községi pótadót a későbben felvett kölcsön törlesztő részletei és kamatai. A község lakossága már régen elfelejtette volna az építési terheket, ha annak idején nem hallgatott volna Dr. Szolnoki Lajos ügyvéd jakabszállási lakosra, aki mindenki által tudott volt, hogy nem a község egyetemes érdekeit tartotta szem előtt. Ő miatta történt az, hogy a községháza csak 1928. évben épült fel. A község igazi fejlődése ez időtől kezdődött, felépült a kecskeméti gazdasági vasút, mely áldást hozott Jakabszállás községre, megszűnt az elszigeteltsége, a szomszédos községektől és városoktól. Azóta halad a község a fejlődés útján, a község egyetemének megértése és a községhez való ragaszkodása, közös célok támogatásának előmozdítása kell ahhoz, hogy ez a község ne álljon meg a fejlődés útján, hanem itt egy virágzó község létesüljön. Kovács Mihály főjegyző összeállítása.

7. Indokolás az értéktárba történő felvétel mellett:

Jakabszállás domináns és a települési identitást meghatározó épülete.

8. A nemzeti értékkel kapcsolatos információt megjelenítő források listája (bibliográfia, honlapok, multimédiás források):

Összeállította: Kovács Mihály főjegyző (1930.)

9. A nemzeti érték hivatalos weboldalának címe:

https://jakabszallas.hu/helyi-ertektar/

III. MELLÉKLETEK

Az értéktárba felvételre javasolt nemzeti érték fényképe vagy audiovizuális-dokumentációja

Forrás: https://www.facebook.com/photo?fbid=3681791135204309&set=oa.1051231265321583

Községháza előtt Jakabszállás, 1928.

Balról a kivasalt úriember Pallos József, ekkor még jegyzőként. Jobbján Dotzauer József főjegyző, Dotzauer Ilonka tanítónő (Renner Béláné), Farkas Béni községházi írnok. Elöl: Pallos János kisgyerekei, Pallosné Katóka és Pallos János a Gazdakör bérlője.

Holli Sándor jegyző és családja.
Községháza, cca. 1938

Forrás: https://www.facebook.com/photo/?fbid=2441507272566041&set=oa.2252827521475280

Jakabszállás- Községháza

Forrás: https://www.facebook.com/photo/?fbid=2441511259232309&set=oa.2252827521

Községháza - Jakabszállás, 1938. május 31.
Ünnepség iskolásokkal

Pallos József főjegyző (szónokol), mellette: Gaál M. Jenő igazgató-tanító, mögötte: Somfai György tanító, mellette: Palánkai István tanító, hátul: Absolon Jenő állomásfőnök, Nógrádi Sándor tanító.

Forrás: https://www.facebook.com/photo/?fbid=2441512625898839&set=oa.2252827521475280

Községháza, Jakabszállás.
Képfelirat: 1958. július 4.

Galló István tanácselnök,
Czézár Olga vendég, Mária néni húga,
Czézár Mária községházi írnok,
Peregi Pál VB-titkár.

Forrás: Holli család archívuma
A képet Holli Júliától kaptuk

Községi Tanács bejáratánál
Jakabszállás, 1960-as évek

Galló István tanácselnök volt Jakabszálláson az 1960-as években.
Galló család archívumából. A képet Szabó Jánosné Galló Évától kaptuk.

Forrás: https://www.facebook.com/photo?fbid=3756728637710558&set=oa.416053143094075

Galló István tanácselnök
és Peregi Pál VB-titkár

Községháza előtt - Jakabszállás, 1970-es évek
Holli Sándor, Úri Kiss Ilona (Berente Vincéné), Virágh Józsefné, Duzmath Aranka (Ördög Antalné), Rontóné Mongyi Kornélia

Forrás: Holli család archívuma
A képet Holli Júliától kaptuk