Gaál M. Jenő tanító, iskolaigazgató tevékenysége

6. A nemzeti érték rövid, szöveges bemutatása, egyedi jellemzőinek és történetének leírása, a megjelölt szakterületi kategória indokolása (amennyiben nemzetiséghez kapcsolódó érték, a nemzetiségi vonatkozások, a nemzetiséghez való kötődés bemutatása):

Gaál M. (Mihály) Jenő tanító, iskolaigazgató Kiskunfélegyházán született (1909.10.06-1977.06.20.) Szülei: Gaál Mihály, Rigó Erzsébet. Első házasságából született Gaál Gabriella (1939), második házasságából Gaál Jenő (1958). Gaál M. Jenőné Oláh Margit Ilona tanítónő (1928.05.20- 1988.04.10.)

Tanulmányait - négy elemi, négy polgári, öt osztályos tanítóképző – Kiskunfélegyházán végezte. Tanítói oklevélét 1929. 06. 21-én kapta meg.

A jakabszállási rk. Szent László népiskolában kezdett tanítani. Ez volt Jakabszállás legrégebbi iskolája a Bogárzó-tó partján, mely 1884-óta állt fenn. „Öreg, egészségtelen épület, távol vasútállomástól, és a kövesúttól. Hat osztályt (113 tanuló) és három ismétlő osztályt (43-50 tanuló) tanítottam, de örültem, hogy magamat el tudtam tartani és segíthettem szüleimet és négy testvéremet” – írta egyik önéletrajzában.

Igazgatóvá 1938. jan. 15-én nevezték ki. Körzetébe öt iskola – hét épületben elhelyezve – és 16 nevelő tartozott. Minden iskola egyszeri bejárása 25 km-es utat tett ki, mindenféle időjárási körülmények között. 1938 tavaszán leégett a Bogárzó-tói iskola, ugyanezen az őszön felépült az új rk. Szent László iskola, a félegyházi úton. Az iskola neve gyakran Gaál iskola néven szerepelt, mivel kezdetektől fogva mindvégig Gaál M. Jenőék tanítottak ebben az iskolában.

A II. világháború vége felé a rk. Szent László iskolában a németek hadikórházat rendeztek be, majd a szovjetek vették használatba, a tanteremben pl. lovakat tartottak, az iskolát boldog-boldogtalan fosztogatta.

„Természetbeni lakásomba érve csak a falakat és a tetőt találtam, ajtók és ablakok nélkül. Bútoraimat, felszereléseimet, ruháimat az utolsó szegig elvitték. Másfél évig a legközelebbi iskolában tanítottam, amíg rendbe hoztuk az iskolát”.

Az államosítás után újból igazgatói megbízást kapott. Így a Központi iskolában is tanítania kellett, ami mindennapos 7-14 km-es út, ehhez jött még a többi külterületi iskola látogatása, megfelelő jármű nélkül.

Az 1956-os forradalom és szabadságharc alatt – felkérésre – tagja lett a helyi nemzetőrségnek, hogy az ő tekintélyét is latba vetve megőrizzék a rendet, a nyugalmat, az alapvető törvényességet a faluban. Ezt azzal honorálták, hogy megfosztották igazgatói posztjától, sőt egy ideig nem is taníthatott. A szolgálati lakásban felesége jogán maradva az iskola területén sikeres gazdálkodásba kezdett.

Tanítói jogosultságát visszakapva az alsó tagozat összevont 1-4 osztályát tanította mindenki megelégedésére nyugdíjazásáig.

Pedagógus szolgálati idő Jakabszálláson 1929. 10. 23-1970. 08. 31-ig.

Miniszteri dicséret: 1972. 10. 20.

7. Indokolás az értéktárba történő felvétel mellett:

Tanítói jogosultságát visszakapva az alsó tagozat összevont 1-4 osztályát tanította mindenki megelégedésére nyugdíjazásáig. 41 éven keresztül rövidebb-hosszabb idejű megszakításokkal látta el oktatói tevékenységét.