Fekete János nyugalmazott címzetes esperes tevékenysége

6. A nemzeti érték rövid, szöveges bemutatása, egyedi jellemzőinek és történetének leírása, a megjelölt szakterületi kategória indokolása (amennyiben nemzetiséghez kapcsolódó érték, a nemzetiségi vonatkozások, a nemzetiséghez való kötődés bemutatása):

1936. július 6-án, Kiskunfélegyházán született, a szomszédos településen, Fülöpjakabon a Kürtösi László féle tanyán nevelkedett, ahol a szülei bérlők voltak. Szülei: Fekete János, Vakulya Julianna. Testvére: Juhász Istvánné Fekete Irén. A Kecskeméti Piarista Gimnáziumban érettségizett 1954-ben. Innen a Szegedi Hittudományi Főiskolára ment, ahol teológiát tanult és 1959-ben végzett. Vácott 1959. június 21-én szentelték pappá. Első szentmiséjét 1959. június 28-án mutatta be Fülöpjakabon. Papi hívatását Kiskunfélegyházán kezdte 1959-ben kisegítő lelkészként. 1959-1961-ig Nyárlőrincen hitoktató volt. 1961-1968-ig Rákóczifalván káplán, 1968-1969-ig Felsőgödön káplán, majd másfél évre Pesterzsébetre helyezték helyettesítő papnak. 1969-1972 között Csépán plébániai kormányzó, 1972-2016-ig Jakabszálláson plébános (1993-tól nyugdíjas plébános).

Fekete János Jakabszállás közéletébe 1972. július 30-tól kapcsolódott be, amikor Csépáról településünkre helyezték. 2016. július 31-ig, azaz 44 éven keresztül hűségesen látta el a jakabszállási hívek szolgálatát. A hatvan év lelkipásztori szolgálatáért a Magyar Érdemrend lovagkeresztjét vehette át 2019-ben.

2019. évben Jakabszállás Község Önkormányzata „Jakabszállás Díszpolgára” kitüntető címben részesítette.

Szolgálata alatt megvalósította településünk régi nagy vágyát, hogy a II. világháború veszélye miatt meg nem épített templomtorony 1984-ben megépülhetett.

Nagy gondot fordított a felnőtt lakosság tájékoztatására, a gyermekek oktatására. E célt szolgálja a Jakabszállásról és a Római Katolikus Plébánia életéről szóló két könyve is. Komoly helytörténeti munkákat végzett, melynek legnagyobb eredménye ezen két kötet megjelentetése.

Művei:

- A Jakabszállási Római Katolikus Plébánia története 1944-ig (2016)

- Adatok a Jakabszállási Római Katolikus Plébánia történetéhez 1945-2016 (2019)

Csendes, halk szavú, elmélyült, alázatos, szolgálatkész, egyszerű nép gyermekének mindig megmaradt. Szenvedélyesen szerette és kutatta a régi dolgokat, imádta a történelmet.

Bemutatták János atya második könyvét Jakabszálláson

2019. március 27-én kora este tartották meg a Jakabszállási Népfőiskola záró rendezvényét az általános iskola előcsarnokában. A rendezvényen bemutatták Fekete János nyugalmazott címzetes esperes második kiadványát a településről.

Az első kötete két évvel ezelőtt jelent meg, mely a település története mellett a plébánia megalakulásáról és működéséről szólt. A könyv 1945-ig mutatta be az eseményeket. A folytatás mostanra készült el, mely az Adatok a Jakabszállási Római Katolikus Plébánia történetéhez 1945-2016 címet kapta.

A rendezvény házigazdája Szabó Mihály, a népfőiskolai előadássorozat vezetője volt, aki évtizedeken át polgármesterként segítette Jakabszállás fejlődését, és jó kapcsolatot ápolt az egyházzal, így János atyával is.

A könyvet Barna Gábor néprajzkutató mutatta be. Hangsúlyozta, míg az első kötetet János atya a meglévő dokumentumok, kutatásai alapján írta meg, addig a másodikban már saját élményeit, tapasztalatait is megosztja az olvasókkal. Hozzátette: János atya szeret és tud is mesélni. Halk szóval, de derűs mosollyal teszi ezt mindig.

Fekete János atya köszönetét fejezte ki mindazoknak, akik egykoron segítették a munkáját, majd néhány emlékezetes pillanatot felelevenített papi szolgálatából. Örömmel jelentette be, hogy a könyvből minden jelenlévő kap egy példányt, sőt még a szomszédoknak is vihetnek belőle.

A köszöntők sorát Szabó György Róbert polgármester folytatta, aki kiemelte múltunk nélkül nincs jövőnk. Majd Lezsák Sándor, az Országgyűlés alelnöke, aki szintén méltatta az atya papi munkásságát. Kiemelte: nem ismert lehetetlent, képes volt a távoli falakat is lebontani, ha valamit el akart érni. Megvolt benne a belső feszültség, de ebből csak a nyugodt erő és nyugodt derű látszott.

Az atya hatással volt a fiatalokra is. A településről ketten is papi hivatást választották: dr. Kocsis Imre és dr. Tóth Tamás, mindketten felszólaltak és köszönetet mondtak az atyának. Szót kért még Magyarné Balogh Erzsébet, a település egykori református lelkésze, aki az összefogás erejéről beszélt. A helyi lokálpatrióták részéről Meggyes János, illetve Szabóné Harkai Erika nyugalmazott könyvtáros üdvözölte a jelenlévőket.

Forrás: Jakabszállási Hírlevél

7. Indokolás az értéktárba történő felvétel mellett:

Egyházi, egyháztörténeti relikviái, éremgyűjteménye, néprajzi vonatkozású tárgyai, edényei, porcelánjai páratlan értékes gyűjteményt képviselt. „Amatőr” fényképészként profi módon sokat fotózott, előhívott, gyűjtött és reprodukálta a korabeli régi fényképeket.

Barkácsoló tehetségét gyönyörű famunkákban, faragásokban jelenítette meg.

44 éven keresztül látta el a jakabszállási hívek szolgálatát.