„Szikes tavaink a kiskunsági pusztán” - Nevezetes tavaink története -
6. A nemzeti érték rövid, szöveges bemutatása, egyedi jellemzőinek és történetének leírása, a megjelölt szakterületi kategória indokolása (amennyiben nemzetiséghez kapcsolódó érték, a nemzetiségi vonatkozások, a nemzetiséghez való kötődés bemutatása):
A Kiskunsági Nemzeti Park az ember és a természet sok száz éves együttélésének emlékét őrzi a Duna-Tisza közén. A különleges síkvidéki táj sokféle, változatos élőhelyet foglal magába. Ennek része vagyunk mi is. Közös felelősségünk a természeti értékeink megőrzése, védelme és bemutatása.
Mészáros Melinda: Jakabszállás természeti képe, történeti és gazdasági fejlődése
szakdolgozat - 1984
„Hogyha énnékem szárnyam lett volna,
Mint az galamb, elröpültem volna,
Hogyha az Isten engedte volna,
Innét én rég elfutottam volna.”
Így kesereg Kecskeméti Vég Mihály a XVI. sz. elején, zsoltárfordítás közben, ostorozva szülővárosát, Kecskemétet és környékét, elmaradottságáért, kedvezőtlen természeti adottságaiért.
Ez a vidék valóban nem kedvez a gazdálkodásnak, ezért sokáig kietlen, vagy gyéren lakott pusztaság volt jellemző erre a tájra. Ennek ellenére mindig voltak olyanok, akik vállalták a nehezebb körülményeket, és otthont teremtettek maguknak a szikes pusztán.
Jakabszállás lakosai is ilyen szívós pásztorok, kun parasztok voltak. Kijöttek a pusztára és a rossz minőségű futóhomokon termékeny szőlő – gyümölcsöskerteket telepítettek. A vidék lakosai 1924-ben kiharcolták, hogy Kecskeméttől 18 km-re dél-nyugati irányban önálló községet alakíthassanak ki.
Ez jelentős változást hozott az itteniek életében. Fellendült a mezőgazdaság, a közlekedés, a kereskedelem, kialakult az ipar. Az életszínvonal nem marad el az országos átlagtól. Jakabszállás ma 7089 ha területen fekvő, 2840 lakost számláló fejlett tanyás falu. (1980)
Forrás: részletek a szakdolgozat 3. oldaláról
JAKABSZÁLLÁS TERMÉSZETI KÉPE
Fekvése:
A falu területét 1924-ben, önálló községgé alakulásakor határozták meg. Korábban Jakabszállás egy volt a Kecskemét, vagy más nagy községek /pl. Szabadszállás/ által bérelt puszták közül.
Szabadszállás 1745-ben a redemptio során megváltotta, azaz megvásárolta Szabadszállási-Jakabszállás területét. A puszta közös tulajdonú közlegelőként a szolgált, a szabadszállási gazdák a redemptionális megváltási összeg arányában legeltethették itt jószágaikat.
Jakabszállás egyike a jellegzetes kiskunsági településeknek.
Bács-Kiskun Megyében, a megyeszékhelytől 18 km-re délnyugati irányban fekszik. Kecskemét hol jobban, hol kevésbé határozta meg a puszta, és később a kialakult, fejlődő falu történelmét, életét.
A községet Észak felől Helvécia - /Köncsög, Matkó/, Keleten Kunszállás /Fülöpjakab/, - Délen Bugac, Nyugaton Orgovány határolja. Jakabszállás kun település volt, ezért sok szállal kötődik a tőle 26 km-re lévő kiskun központhoz, Kiskunfélegyházához*.*
(Kiegészítés: valamint Szabadszálláshoz és Kunszentmiklóshoz. Korábban Szabadszállás révén, Szabadszállási –Jakabszállás pusztaként a Felső-Kiskunsághoz tartoztunk.
Az 54. sz. úton délnyugat felé haladva Bócsára, majd a 28 km-re lévő Soltvadkertre érünk. Ha Nyugat felé indulunk, a legközelebbi település Orgovány, ami 11 km-re fekszik Jakabszállástól. A falu tengerszint feletti magasságáról néhány magasságpont adhat felvilágosítást: 111,38 m; 112,31 m; 113,52 m; 114,64 m.
Éghajlata:
Jakabszállás a Duna–Tisza közén, mérsékelten szárazföldi éghajlatú területen fekszik. Időjárásának sajátos vonása a csekély borultság, a napfényes órák igen nagy száma, a hőmérséklet nagy napi és évi ingadozása, valamint a viszonylagos szárazság és a nagyon alacsony légnedvesség-értékek.
Ez a vidék az ország legderültebb területe. A felhőzet évi átlaga 52-57%, szemben a Nyugat-Dunántúl és Abauj 64-66%-os borultságával. A napsütéses órák számának átlagos évi összege: 2000-2025 óra. Az évi középhőmérséklet 10-11 C közötti. A leghidegebb hónap /január/ középhőmérséklete -1,5 - -2 C, a legmelegebb hónapé /július/ 21-22 C. Az évi átlagos hőmérséklet ingadozás elég jelentős, /23-24 C/. A Kiskunság területe Magyarországon belül rövid telű és hosszú nyarú területek közé sorolható. A téli napok száma csak 26-31 közötti, de gyakoriak a kemény fagyok. A váratlan erős lehűlések sok gondot okoznak a mezőgazdaságnak. A gyümölcsösökben füstöléssel védekeznek, hogy így is csökkentsék a kisugárzást.
Korán tavaszodik, április 7-12 között az egész területen 10 C fülé emelkedik az átlag-hőmérséklet. A nyári napok száma 81-84. Ősszel, átlagosan október 17-21. között süllyed ismét 10 C alá a napi átlag-hőmérséklet.
Néhány jellemző adat a R. Katolikus egyházközség feljegyzései alapján: /50 év átlaga alapján/ 1928. július 23-án mérték a legmagasabb hőmérsékletet, 42,3 C-t. A leghidegebb 1942. január 24-én volt, -29,5 C.
A szél, ez a foltos éghajlati tényező a mai felszín formálásában is döntő szerepet játszott. A Duna–Tisza közén az Észak - Nyugati szelek gyakorisága a legnagyobb, de csaknem hasonlóan gyakoriak az Észak-Keleti és a Nyugati szelek is. Az erős szelek különösen veszélyesek ezen a vidéken, mert a laza talajt /a nehezen megkötött futóhomokot/ könnyen felkapják, elszállítva így az értékes termőréteget a növényzet gyökerei közül. Ezért a szántóföldeket erdősávokkal védik.
A Kis-Kunság az ország egyik csapadékszegény területe. Évente átlagosan 500-550 mm csapadék hullik. A nyári félév /április-szeptember/ az un. tenyészidőszak csapadéka 300-350 mm.
Az éves csapadék-menetet nyár eleji /júniusi/ és novemberi, második maximummal, illetve téli /január, február/ minimummal jellemezhetjük. A csapadék tehát kevés, eloszlása egyenetlen. Ezért a korszerű növénytermesztés elengedhetetlen feltétele az öntözés, a csatornázás, a szárazságtűrő fajok kikísérletezése. A téli csapadék jelentős része hó formájában hull le Magyarországon. A Kiskunságban évente átlagosan 30-40 napig van hó. Sok kárt okozhatnak a hirtelen fagyok, ha nem védi megfelelő hótakaró a szántóföldeket. Az éghajlat jellemző vonása, hogy a levegő páratartalma igen alacsony, sok éves átlagban 71-74 %. Így aztán aszályos nyári napokon, délidőben alig haladja meg a relatív páratartalom a 10 %-ot.
Az időjárással kapcsolatos szokások, babonák, hiedelmek:
Ha asszony hajtja a lovakat, nagy szél lesz;
Ha halottal álmodik valaki, eső várható;
Piros az ég alja, nagy szél lesz;
Ha evéskor minden tál és tányér kiürül, akkor szép, tiszta idő várható;
Forgószélbe bele kell dobni a kinyitott bicskát, másnap meg lehet tudni, melyik öregasszony boszorkánykodott benne, mert az sántítani fog. De vigyázni kell, hogy a bicskát vissza ne dobja, mert akkor jajj;
Talaja:
Jakabszállás a Duna–Tisza közi Hátság középső részén helyezkedik el. E terület geológiai értékei európai viszonylatokban egyedülállóak. A felszínt laza, karbonátokban gazdag üledékek építik fel. Homoknál /max. 2 mm átmérő/ durvább kőzetanyag szinte alig fordul rajta elő. A terület felszíni vizekben szegény.
A talaj történeti kialakulása:
A jégkorszak günz-mindel intergalciális szakaszában, a kalocsai süllyedék kialakulásával a Duna fokozatosan nyugat felé vándorolt, közben elhagyta átlós irányú folyását és elfoglalta mai, Észak – Déli irányú helyét. Az elhagyott meder és a környéken lerakott hordalékkúpok anyaga, finom szemcsés szerkezetű un. futóhomok. A futóhomok elnevezést ez a talajtípus a későbbi változásai, átalakulásai miatt kapta. A folyó által lerakott hordalékot a szél formálta tovább. A futóhomok kifuvására a száraz éghajlatú interglaciálisok /eljegesedések közötti időszakok/ és interstadiálisok /eljegesedések közbeni rövidebb, melegebb időszakok/ idején került sor. A mai felszín formálásában, a már korábban lerakódott futóhomok átrendezésében három szakasz hatásai ismerhetők fel. A pleisztocén végi és a kisebb jelentőségű boreális, un. mogyoró-időszaki homokmozgás is éghajlati okokra vezethető vissza.
Ezekben a szárazabb időszakokban ugyanis kedvezőtlenek voltak a feltételek a zárt növényzet kialakulására, és a talajvíz szintje is mélyebbre süllyedt. Végül a hátság futóhomokja a holocénban ÉNY – DK irányú buckasorokba rendeződött az uralkodó széljárásnak megfelelően. A legfiatalabb, XVII.-XIX. szd-i homokmozgások már az emberi beavatkozások eredményei. Az erdőirtások és a nagyarányú legeltető állattenyésztés /taposás/ újra erőteljes homokmozgást idézett elő.
Kora tavasszal az un. böjti szelek időszakában sivatagi homokviharok alakultak ki, amelyek nem csak a pusztán, de néha Kecskemét felett is elsötétítették az eget. Többek között ez is indokolja a várost védő zöldövezeti erdőgyűrű telepítését. A talaj humuszban szegény, a humusz vastagsága 20-30 cm. Az eltemetett humusz 60-100 cm között található. A humusztartalom 0,1 – 0,98 % között van. A talaj vízáteresztő képessége jó, ezért nem képes tartani a csapadékot. A talaj pH-értéke 7,8 – 8 között ingadozik.
Régen csak legeltető állattartásra használták az itteni földeket. Ma már dúsan termő barackos, almás, szőlős kerteket telepítettek. A gabona-növények közül a rozs az elterjedt. A korszerű mezőgazdaság lehetővé teszi egyre több -féle növény meghonosítását a futóhomokon. A nagyüzemi növénytermesztést általában a felszín teljes elsimítása előzi meg. Ezért a felszín sokkal kevésbé változatos, mint 50 – 60 évvel ezelőtt. Fokozatosan eltűnnek a homokbuckák, homokdűnék, kisimulnak a szélbarázdák. Az eddig mezőgazdasági termelésre alkalmatlan, szikes talajok területe egyre csökken a korszerű agrotechnika hatására.
Vízrajza:
A község területén alig találhatók felszíni vizek. A falu határában láthatunk pár agyagos, elszikesedett tavat. De a talajvíz feltör a vályog-gödrökben, vagy a laposabb réteken is. A talajvíz az időjárásnak megfelelően ingadozik, ennek szintentartására csatornahálózatot építettek ki.
A felszíni vizek közül a szikes tavak a legjellemzőbbek erre a területre. Medrüket a szél vájta ki. Többnyire nagy kiterjedésű, de sekély tavak ezek-. Mélységük a legtöbb esetben 1 m alatt van. Víztömegük időszakosan változó. Többségük a száraz, csapadékszegény évszakban fenékig kiszárad. A fenékiszap ilyenkor kőkeményre szárad, rajta kivirágzik a sziksó. 25-30 éve ezt még a tanyasi asszonyok összesöpörték és szappanfőzésre használták fel. E tavakban a kis mélység következtében a víz hőmérséklete követi a levegő hőmérsékletének ingadozását. A nagy párolgás miatt a nyári kiszáradásuk gyakori. Télen esetleg fenékig befagy a víz. A víz felszíni és fenéki rétege között nem tapasztalható lényeges hőmérsékleti különbség /mindössze 0,1 – 0,5 C között ingadozik/. Ezért a szikes tavakban nincs hőmérsékleti rétegződés, nem alakul ki a hőváltó-réteg /metalimnion/. Ez az oka annak, hogy a szikes tavak limnológiai /belvizekkel és élővilágukkal foglalkozó tudomány/ értelemben nem igazi tavak. Varga László szerint ezért ezek a tavak a tócsa /Teich/ típusú felszíni vizek csoportjába tartoznak. A szikes tavak vizének színe a legtöbb esetben szürkés-fehér. Ezek az un. fehér tavak. A másik típusba tartoznak az un. fekete tavak, amelyeknek vize sötétbarna színű. A fehér tavak vize a vízben lebegő kolloid állapotú mészsóktól állandóan zavaros, átlátszóságuk csekély. Amikor a víz bepárlódik, a lebegő kolloid részecskék összetömörülnek, nagy pelyheket képeznek, és az aljzatra ülepednek le. Ez az oka, hogy a fehér tavak fenekét szürkés-fehér iszap borítja. Ha kiszárad a víz, kivirágzik a sziksó /Na2CO3 . 10 H2O/. A fekete tavak vizének sárgásbarna árnyalatú színét a vízben lebegő kolloid állapotú humuszanyagok okozzák. A fekete tavak szélcsendes időben fenékig átlátszóak, aljzatukat laza szerkezetű, sok szerves anyagot tartalmazó iszap borítja. Smaroglay /1939./ a fehér tavakat tartja a legfiatalabb képződményeknek, amelyekből a feltöltődés, a parti növényzet térhódítása, szerves anyagok felhalmozódása következtében fekete tó, majd mocsár, később láp, végül nedves rét lesz.
Kémiai viszonyok:
A tavak élővilágának minőségi és mennyiségi alakulását befolyásoló ökológiai tényezők közül az egyik legjellemzőbb a víz kémiai sajátossága. Magas oldott-só tartalmuk miatt a kontinentális sósvizek közé tartoznak. Az oldott sók minősége szerint pedig a nátron-tavak egyik legjellemzőbb típusát alkotják. Vizükben ugyanis a Na2CO3 és a NaHCO3 a legjellemzőbb alkotórész. A tavak összsótartalma 550 – 7500 mg/l között ingadozik. Az összsótartalom mennyisége időszakosan változik ugyan, de az egyenérték-százalékban kifejezett kémiai összetétel /jellemző ionok aránya/ viszonylag állandó, és egy-egy tóra jellemző. Jellemző a tavak vizére a magas pH-érték /8,10 – 10,55/. A tavakra jellemző az élőviláguk, erről a következő címszó alatt írok részletesebben.
Növényvilága:
Az elmúlt időben, de főleg a múlt század közepétől a Duna–Tisza közén hatalmas területek ősnövényzete tűnt el végérvényesen, cserélődött ki, vagy szenvedett gyökeres, visszafordíthatatlan változásokat. Már 1912-ben ezt írja erről Déchy Mór: „Hazánk ősi növényzete egyre fogy. Minden késedelem végzetes. Az, amit ma még meg lehet menteni, egy év, vagy néhány hónap múlva talán már menthetetlenül elveszett.” Jelenleg minden megművelhető területet birtokba vette a gazdálkodás valamilyen formája. A művelt területek ölelésében szigetszerűen helyezkednek el a még megmaradt régi növénykultúrák. Jakabszállás területén is találunk még néhány jellegzetes őshonos növényt.
Mocsárrétek, nedves kaszálók:
Ezek a területek tápanyagban szegények, de a vízellátásuk bőséges. Itt már kora tavasszal sárgállik a mocsári gólyahír /Caltha palustris/. A szikes talajon április végén megjelenik az egérfarkfű /Myosurus minimus/. Néhol hatalmas tömegekben ringatózik a sédbuza /Deschampsia caespitiosa/. A falu határában jó minőségű kaszálókat találunk. Ilyenek: a réti csenkeszes /Festucetum pratensis hungaricum/. A kaszálórétek elsősorban pázsitfüvekben /Gramineae/ gazdagok. A buján növő pázsitfüvek között rejtőzik az indás infü /Ajuga respans/ és a vadmurok /Daucus carota/. Szeptembertől kezdve megfogyatkoznak a mező színei, utolsónak az őszi kikerics /Colochicum automnale/ magasabb helyeket beborító lila szőnyege hívja fel magára a figyelmet.
Homokpuszták:
Ma már ezeken a területeken is túlnyomó részben gazdálkodás folyik. A tereprendezéseket követően nagy kiterjedésű szőlőültetvények, fenyő-, akác-, nyárfaerdők, a humuszosabb területeken pedig szántók szolgálják az ember javát. Az eredeti növényzet jelentős részét megőrizték azok a buckasorok, amelyek a gazdaságok művelésére leginkább alkalmatlanok voltak. A szélsőséges adottságok miatt olyan növényzet él itt, amely csak erre a területre jellemző. A szél által, vagy egyéb hatásra /pl. taposás/ megmozgatott szabad homokfelületeken a virágtalan előőrsök /talajalgák, zuzmók, mohák/ és néhány fejlettebb növényfaj megjelenésével indul újra az élet. A zuzmók és mohák a virágos növényfajok segítségével nagy szerepet játszottak a futóhomok kezdetleges megkötésében. Kora tavasszal, és nagyobb esők után a homokot elborítják ezek a növények. A félig kötött homok jellemző, legnagyobb területeket foglaló társulása a mészkedvelő kontinentális elemekben gazdag homokpuszta-gyep /Festucetum vaginatae danudiale/. Ez általában a legszárazabb és legsoványabb helyek növénytakarója. Szép tájképet formálnak a beerdősülés kezdeti állapotában lévő borókás-buckák /Festucetum vaginatae juniperetosum/. A gyorsan felmelegedő homokon már kora tavasszal szép virágokkal találkozhatunk. Könnyen észrevehető a tömegesen virító homoki pimpó /Violatilla arenaria/, de a törpeárvácska /Viola kitaibeilana/, a fényes sás /Carex liparocarpos/. Miközben a ritkásan álló homoki habszekfű /Silene conica/ lilás-rózsaszínű virágait csodáljuk, megakad szemünk egy apró termetű növényen, a homokivarjuhájon /Sedun Hillebrandtii/. Feledhetetlen látványt nyújt a buckaoldalakon ringatózó homoki árvalányhaj /Spita sabulosa/. A homoklakó cserjefajok is a szélvédett oldalakat keresik. Ilyen a sötétkék, fanyar ízű termést érlelő kökény /Prunus spinosa/, a néha fává növő egybibés galagonya /Crataegus monogyna/. A buckatetőkre csak az örökzöld boróka /Juniperus communis/ és a sóskaborbolya /Berberis vulgáris/ merészkedik. A homokon virít a borzas len /Linum hirsutum ssp. Glabrescens/, a pusztai kutyatej /Euphorbis seguieriana/, a fehér, illatos virágú kései szekfű /Dianthus cerotinus/. A puszta legszembetűnőbb nyári virága a kék szamárkenyér /Echinops ruthenicus/. A buckákon érzi igazán jól magát a homoki kakukkfű /Thymus degeniaus/. A napsütötte oldalakon tenyészik egy fűszeres illatú növény, a homoki cickafark /Achillea ochroleuca/. Megtalálható itt a szúrós homoki ballagófű /Salsola kali/, érés után tövei kiszáradnak, és gömb alakú bokrát sebesen görgeti a szél. Útja során elhullajtja magvait. A népnyelv ördögszekérnek is nevezi.
Szikes tavak:
A tavak növényvilágára jellemző, hogy fajokban viszonylag szegény, de az ott élő fajok egyedszáma a legtöbb esetben igen nagy. A legelterjedtebb élőlények a planktonok. A növényi planktonokat /itoplanktonok/ különböző algafajták alkotják. Ezek közül is a leggyakoribbak a kékmoszatok /Cyanophyta/, de előfordulnak zöldmoszatok is /Euglnophyta/. A szikes tavak életében gyakori jelenség a vízvirágzás, amikor ezek a pntoplanktonok tömegesen elszaporodnak, és beborítják a víz felszínét.
Állatvilága:
Erre a vidékre jellemző, hogy gazdag az állatvilága, itt találhatunk olyan fajokat is, amelyek Magyarországon elsősorban itt fordulnak elő.
Egysejtűek:
Mezooplanktonok, közepes nagyságrendű állati planktonok a szikes tavak tömeges lakói. Ilyenek: a kerekesférgek /Rotatoria/, ágascsápú rákok /Cladocera/ és az evezőlábú rákok /Copepoda/.
Puhatestűek: /Mollusca/
A szikes tócsák környékén élnek a különböző csigák: közönséges vízicsiga /Byhynia tentaculata/, a korongos csiga /Valvata cristata/. A szárazföldi csigák közül nevezetesebbek a rovátkolt csiga /Pomatias elegans/.
Rovarok: /Insecta/
Már tavasztól találkozunk a szitakötők /Odanata/ különböző fajaival: tavaszi szitakötővel /Anax parthenope/, az óriás szitakötővel /A. imperátor/. A teljes átalakulással fejlődő magasabb rendű rovarok közé sorolt revésszárnyúak /Neuropteroidea/ között meleget, homokot kedvelő fajok a gyakoriak. Pl.: pusztai hangyaleső /Acanthaclisis occitannica/. Ismert rovar az egyenesszárnyúak /Orthoptera/ közé tartozó szöcskék, sáskák. A szikes homokon terjedt el a tőrös szöcsje /Gampsocleis glabra/, a sziki sáska /Epacromius coerulipes pannonicus/, a bordói tücsök /Gryllus burdigalensis/.
A poloskák /Heteroptera/ közül a sziki búvárpoloska /Sigara assimilis/ a legelterjedtebb. Az erdőkben a korhadó fákban élnek a kéregpoloskák /Aradidae/. A kabócák /Homoptera/ közül a legismertebb ezen a vidéken a mezei kabóca /Cicadellidae/. A bogarak /Coleoptera/ között a fekete pusztai gyalogcincér /Dorcadion fulvum cervae/, a szikes tavak partján nagy tömegben futkosó homokfutrinka /Lophyridia nemoralis lunulata/ a legelterjedtebb. A ganéjtúró bogarak /Scarabaendae/ családjában is több érdekes homoklakó faj van. A cserebogarak közül a pusztai cserebogár /Anoxia pilosa/ és a keleti cserebogár /A. orientalis/ a legismertebbek.
A lepkék /Lepidoptera/ közül sok színessel találkozhatunk a virágos réteken. A különböző molylepkék /Coleophoridae/, a bagolylepkék, pl.: a nagyfoltú bagolylepke /Oxytrypia oribiculusa/, a bucka-bagolylepke /Stanrophara celsia/, a homoki szemeslepke /Hipparchia statilius/.
Kétszárnyú rovarok /Diptera/: Szúnyogok, legyek, bögölyök, néven ismertek. A legyek között találhatunk itt vízilegyeket /Ephydridae/, húslegyeket /Sarcophagidae/. Néhány nagy egyedszámú faj: a kutyatej-mezőket meglepik a kerti bársonylegyek /Bibio hortulanus/, az apró termetű izzadtságlegyek /Musca vitripennis/. A tehénistállókban mindenütt előfordul a szuronyos istállólégy /Stomoxys calcitrans/. A bögölyök közül leggyakoribb a tavaszi bögöly /Tabanus bifarius/, a lóbögöly /T. bromius/, a marhabögöly /T. bovinus/. Sok kellemetlenséget okoznak a szúnyogok, pl.: árvaszúnyog /Chinoromidae/.
Hártyásszárnyú rovarok /Hymenoptera/: darazsak, hangyák, méhek. A méhek közül a legismertebbek a tipikus homoklakó fajok, pl. a sárgacsíkos méh /Camptopoeum frantela/, a kis és nagy pusztaméh /Lithurge chrysurus, L.fuscipennis/. A homokba kaparja fészkét a hatsávos karcsú méh /Halinctus sexcintus/. A darazsak közül ismert a közönséges darázs /Paravespula vulgaris/ és a szúrásáról hírhedt lódarázs /Vespa c.crabro/ nőstényei. A hangyák közül pl. a déli pókhangya /Smicromyrme viduata/ él itt.
A gerincesek között is sok érdekes fajjal találkozhatunk.
Halak /Pisces/: Mivel a község felszíni vizekben szegény, a halállomány néhány fajra korlátozódik. A szikes tavakban az iszapos, homokos aljzaton előfordul kecsege /Arapenser ruthenus/. A tisztább vizű víztárolókban találhatunk törpe harcsát /Amiurus nebulosus/. A csatornák sajátos életmódú, díszes külsejű lakója a naphal /Lepomis gibbosus/.
Kétéltűek /Amphibia/: A március végi első enyhe tavaszi estéken a békák különféle fajainak változatos hangversenye jelzi az élővilág igazi ébredését. A napsütés, ami elolvasztja az utolsó hófoltokat, előcsalja a talajfelszín alatt hosszú téli álmot alvó gőtéket. A tarajos gőte /Triturus cristatus dobrogicus/ főként kora tavasszal tűnik szemünk elé. Az alföldi ember „vízi borjúnak” nevezi őket. A békák közül élnek itt leveli békák /Hyla arborea/, zöld varangyok /Bufo viridis/, barna ásóbéka /Pelobates fuscus/.
Kétéltűek /Reptilia/: A mocsári rétek lakója a mocsári teknős /Emys orbicularis/. A szikes tavak környékén él a vízi sikló /Natrix natrix/. A szántókon, mezőkön terjedtek el a gyíkok, pl. a homoki gyík /Lacerta taurica/, a fürge gyík /L. agilis/.
Gazdag a terület madárvilága is /Aves/.
A szikes tavak fészkelői: a verébnél alig nagyobb széki lile /Charadrius alexandrinus/, a bíbic /Vanellus vanellus/. A tavaktól távolabb fészkel néhány énekes madár: a mezei pacsirta /Alenda arvensis/, a búbos pacsirta /Galerida cristata/. A tavak környékén gyakori a tőkés réce /Anas platyrhynchos/. A csatornák mentén fészkel a barázdabillegető /Motacilla alba/. Az erdőszéli mezőkön rakja fészkét a fácán/a fogoly. Az erdőben derült februári napokon már dobol a fakopács /Dendrocopos major/, énekel a széncinke /Parus major/. A márciusi enyhe estéken megszólal a feketerigó /Turdus merula/, később az énekes rigó /T. philomelos/. A tömegesebb odúlakó madarak, mint a mezei veréb /Passer montanus/, vagy a seregély /Sturnus vulgaris/ elfoglalják fészkelő helyüket. Az alföldi erdőkben leggyakrabban a szürke nyárfába vájja odvát a fekete harkály /Dryocopus martius/. Bokrokban él a fülemüle /Luscina megarhynchos/, a vadgerle /Streptopelia turtur/. Az erdőszélekről nem hiányzik a szarka /Pica pica/. A homoki akácosok legjellemzőbb fészkelője a sárgarigó /Oriolus oriolus/.
Emlősök /Mammalia/
A szántóföldek mesgyéi, az útszéli árkok, az erdőszélek adnak otthont a közönséges sünnek /Erinaceus europaeus/. Kellemetlen látogatója a kiskerteknek a vakond /Talpa europaea/. Régi házak padlásán él egy-két denevér /Pipistrellus/. Főleg a homokot és a szikes pusztákat kedveli a görény /Putorius/, itt üt tanyát az ürge /Citellus/. A szikes és homoki pusztákon nagy számban él a mezei nyúl /Lepus europaeus/, a kistermetű üregi nyúl /Oryctolagus cunuculus/ homokbuckák oldalába vájja üregét. A nyulak ellensége – az emberen kívül – a róka /Vulpes vulpes/, egyaránt előfordul erdőn, mezőn. A rágcsálók közül a mezei egér és a mezei pocok a leggyakoribb. A patások közül a legismertebbek: az őz /Capreolus capreolus/, szarvas /Cervus elaphus/ csak elvétve fordul elő. A szikes tavak környékén fel-fel tűnik néhány dagonyázó vaddisznó-csorda /Sus scropha/.
A község és környékének élővilága természetesen sokkal gazdagabb az itt felsoroltaknál. A teljes feltárást nem tűzhettem ki célul, csupán a legjellemzőbb, az általam jellegzetesnek vélt fajok felsorolására törekedtem. Forrás: a szakdolgozat 6-12. oldala
Mészáros Melinda: Jakabszállás természeti képe, történeti és gazdasági fejlődése szakdolgozat 1984
Tavaink története: Királyszék-tó, Mátészéki-tó, Vasadi széktó, Határszék, Hosszúvíz, Dajna-tó, Bogárzó, Görbeszéki-tó, Ródli
Mapire linkek: mapire.eu
Habsburg Birodalom (1763-1787) - Első Katonai Felmérés
Magyarország (1782–1785) - Első Katonai Felmérés:
Kiskunság: Szabadszállás, Orgovány, Jakabszállás, ... cca.1782
Habsburg Birodalom (1806-1869) - Második katonai felmérés
Magyar Királyság (1819–1869) - Második katonai felmérés:
Jakabszállás –Szabadjakabszállás, cca 1861
Habsburg Birodalom - Kataszteri térképek (XIX. század)
Orgovány, 1879, Szabad-Jakab-Szállás, 1879
Habsburg Birodalom (1869-1887) - Harmadik Katonai Felmérés (1:75000)
Izsák, Szabad Jakab-Szállás cca 1880
Első Katonai Felmérés leírása
Mapire - történelmi térképek online
www.mapire.eu vagy www.arcanum.hu Habsburg birodalom 1763 - 1787
Első katonai felmérés Magyarország 1782 - 1785
Első katonai felmérés, keresés: Jakabszállás
Ez alapján Puszta Jacob Szallas térkép felirat alatt
a jelenlegi Jakabszállás, Fülöpjakab és Kunszállás területe található.
A pusztába út vezet, melynek végén szállásjelölés található: GPS 19.6055, 46.7443
Ez a mostani repülőtér felszállópályája déli végén túl található.
Ezen a környéken, a Bogárzó tónál volt a pásztorok első szállása.
Jakabszállás a redemptio során 1745-től Szabadszállás város által váltatott meg.
Ezért közel 200 évig a szabadszállási gazdák baromjáró pusztája volt.
Hej, mostan puszta ám igazán a puszta! – Rólunk szólnak Petőfi Sándor sorai!
Szabadszállási-Jakabszállás pusztán ezen időben, cca. 1782-ben, építményként
az egyetlen pásztorszálláson kívül csak itatókutak találhatóak.
Az 1. kút a köncsögi határtól lentebb, a mostani Telecom-torony környékén,
Tánczos Csaba tanyája mellett volt anno GPS 19.5934 , 46.7724.
A 2. kút GPS 19.5801, 46.7580 az orgoványi útelágazás után cca. 100 méterre
a mostani műút szélénél jelez.
A 3. kút GPS 19.6275, 46.7505 a Félegyházi műútról a Hajtó-útra fordulva,
rögtön a jobb oldali sarokban volt.
A 4. kút GPS 19.6470, 46.7207 a bugaci határon. Kútbejárás: 2021. 03. 28.
A pusztán átvezető utak: a Kecskemét-Halasi földút. A jelenlegi 54–es főúttal nagyjából megegyező vonalon. Belép: 19.6266, 46.7911
A Kecskemét irányából érkező ú.n. Hajtó út kétféle belépési irányban egy kis tavat közrevéve érkezik hozzánk: 19.6759, 46.7718 és 19.6800, 46.7791 keresztezési pontja 19.6723 , 46.7682. Jelenlegi kereszteződési pontja a Félegyházi úttal 19.6589, 46.7517. Az úton tovább haladva, a mostani fülöpjakabi oldalon, homokbuckák sorakoznak. A nyugati oldalon tavak mentén a
19.6431, 46.7047 ponton érik el a bugaci határt.
A területen jól láthatóak a tavak és a szélfútta homokbuckák irányai, a tavak különösen a bugaci déli határnál. Fülöpjakabi határ felé nagyobb kiterjedésű homokbuckák vannak felrajzolva. Utólag tűnik fel, hogy a Bugac felé tartó hajtó útnál a határ közelében még egy 4. kút is rejtőzködik: 19.6470, 46.7207,
A másik pusztai út Szabadszállás-Félegyháza között húzódik a Köncsög W.H. 19.5346 , 46.7921, irányából, belépve a határon: 19.5822, 46.7822, tehát a Ludastó alatt elhaladva, kb. a mostani Ördög dűlő vonalán keresztezi a kecskeméti utat. Kereszteződési pontja: 19.6121, 46.7730. Ezen út ment tovább, által a határon kb. 19.6733, 46.7633 a jelenlegi Fülöpjakab falun keresztül Félegyháza felé.
Ez volt Petrovics Istvánék korabeli útvonala lakóhelyükről Szabadszállásról Kiskunfélegyházára jövet-menet.
A terület jellegzetes tavai: az északi határút felett köncsögi Ludos tó azaz Ludastó, A tájékozódáshoz mindenkor jó kiindulópont, alsó sarka 19.5782, 46.7894.
Észak felől a mostani Ördög dűlőben a nádas terület akkor még megnevezés nélkül a 19.5997, 46.7791. A térképen szerepel még, ekkor szintén megnevezés nélkül, a köncsögi határnál a 19.5660, 46.7699. Egy kisebb tó látható észak-keletre a matkói határ út felé 19.6330, 46.7736. A terület zöme puszta, homok és homokbuckák.
A déli részen tavak húzódnak, szintén még megnevezés nélkül, a halasi országúttól a bugaci határút mentén sorakozva. (Bogárzó, Görbeszék, Ródli)
Puszta Jacob Szallas felirat mellett a déli határsarokban Sand (homok) és
Hügeln (dombok) felirat szerepel. A puszta, tényleg igazán puszta! - ,
mert a területen szemmel láthatóan nincsen egyetlen fa sem!
Csak a két országút, hajtóút, a gémeskutak, a tavak körvonalai és homokbuckák
széliránya van gyönyörűen, pontosan berajzolva.
Jakabszállás cca 1861 A déli rész, a bugaci határ közelében. www.mapire.eu https://maps.arcanum.com/hu/map/secondsurvey-hungary/?layers=5&bbox=2179342.003680791%2C5894969.441889163%2C2191409.4995213132%2C5899125.70530217
Izgalmas helyszínek, az első betelepülés után 1841-1861 között: Két tanyasor,
az alsó tanyasoron Görbeszéki tó, Harcsa István tanyája. Ródli széktó, Alsó Csőszház.
A lenti sarokban Város Tanya (Szabadszállás város tanyája) és
Seifenseiderei, azaz szappanfőző „üzem”, a sziksó /széksó /kuksó felhasználására.
Jakabszállási tanyák gazdái cca. 1860 a Második Katonai Felmérés alapján:
Köncsög puszta határán – Szalay István,Vincze Mihály, Matócs István, Kocsis Péter,
Linót Sándor, Guszto (Kusztos!) Sámuel:
Köncsög pusztától Kis Bogárzó Szék felé a puszta szélén 12 tanya épült, s közülük 5 birtokos nevét ismerjük: Guszto (Kusztos!) Sámuel, Tóth Mihály, Tóth Imre, Tóth Pál, Bálint Ferenc.
Ezektől keletre a félegyházi út közelében épült Varga József, Kocsis Péter és Szegűr (Szekér!) János két tanyája.
A Bugac pusztához közelebbi dűlőben 19 tanyát vettünk számba ,s a térképészek 12 gazda nevét tüntették föl: Szabó Imre, Molnár János, Varga Sándor, (2 tanya), Vacsó Sándor, Szépecz Sándorné, Harcsa István, Hajma Pál, Veréb János, Liliom Pál, Oláh János.
A tanyasortól délre, a bugaci határszélen volt Gubucz (Dubecz!) István tanyája és a „Város tanya”, vagyis Szabadszállás tanyája. A másik dűlőút mentén, észak felöl indulva, Gamala József, Bagjas György, Szomola István, Péter Mihály, Varga Sándor, Varga István, Varga Ferenc, Fejszés Pál, Szalontay Bálint és még öt kisparaszt épített tanyát.
A Rodli Széktó közelében volt Hornyák János, Balla Miklós, tanyája és a csőszház.
A két dűlőben Varga Sándor építette a legnagyobb tanyát, mellette két szőlőskertje volt.
A visszaemlékezések szerint a Harcsa és a Kocsis család elődei szabadszállási birtokosok…
a két tanyasoron nagyrészt félegyházi és majsajakabi katolikusok telepedtek meg.
Juhász Antal: A Duna-Tisza közi migráció és hatása a népi műveltségre Szeged, 2005
Második Katonai Felmérés saját kiegészítésekkel: 2021. 03. 21.
Bogárzón túli iskolakápolna 1881. évi keresztje: 19.6016, 46.7342
Pusztaház: 19.5856, 46.7485 A meglévő tanya mögötti terület, kisebb buckák jelzik talán.
Pusztaházi út/54-es út kereszteződése: 19.5827, 46.7519
Csárda: 19.5914, 46.7584 Az udvaron túl mértük ezt. (Kataszteri szerint: 19.5910-14 és 46.7584-85)
Második Katonai Felmérés: Saját kiegészítésekkel: 2021. 03. 14.
Bugaci határban, Ródli széktó mellett: Alsócsőszház: 19.6537, 46.7201
Erdőcske, kisebb tisztás, magaslaton 3 hosszas rom sejteti, itt komolyabb majorság lehetett.
Néhány érdekes téglát is találtunk. Szomszéd tanya romjai: H 19.6567, 46.7197 Közelben Jsz. I. 127.
Jobbra tartva kb. 2 km : Seifenseiderei = szappanfőző 19.6200 46.7143
Bugaci határszélen: Város tanya = Szabadszállás Város tanyája. 19.6309 46.7117 Alatta Határszéktó.
Autóút a volt tómederben. Felkapaszkodunk a partra, fent szántás, gabonavetés sarjad.
A jelzett helyen a talajban épülettörmelékek. Bugacpusztaháza szinte egy km-nyire a közelben. Délnyugat felé olajgarád jelzi, ez lakott hely volt. A Határszéktó felezése volt a régi határ.
Különös, hogy az 50-es évek tsz-esítése átrendezte az ősi határt. Az eredeti térképek szerint Bugacpusztaháza utolsó két utcájának területe korábban Jakabszálláshoz tartozott.
Második Katonai Felmérés leírása
www.mapire.eu történelmi térképek online
Habsburg Birodalom 1806-1869
Magyar Királyság 1819-1869 ebből: Jakabszállás 1860/61 Keresés: Jakabszállás
Térkép feliratok: Puszta Jakab (: zu Szabadszállás :)
Matkói- erdő felirat alatt északon a Puszta Jakab -Szállás. Jakabi- erdő felirat.
Délebbre Puszta Jakab- -Szabad -Szállás.
Felirat a fülöpjakabi határon Favabi- -erdő.
Megnevezett tavaink eredeti (kéz)írással: a határ felett Köncsögön a Ludos tó,
Máte Szék. Kis Bogar czó Szék, Bogarzó tó, Rodli Szék tó. A határon kívül Fülöpén Harmincz tó, Herka tó, Kis Herka tó, Bugacon: Zegerczecs –Szék, Vén tó, Fehér tó. Ennyi.
Találkozási pont a Felsőcsőszház dűlő és Kecskeméti út 2-3 nyomvonala számára: 19.6100, 46.7748. Innen kétfelé megy tovább, az egyik kb. a mostani főút vonala, a másik a Ródli felett Bugac felé. A jelenlegi IV. kerület teljesen lakatlan pusztaság.
A matkói határ vonalában lentebb tavak sorakoznak:
Az első:19.6407, 46.7769, az utolsó 19.6696, 46.7677.
A második katonai felmérés 1869. évi térképén a puszta már újra rajzolódott,
a dűlőutak át helyeződtek a természeti és az adott időjárási viszonyok alapján.
A kecskeméti - halasi útvonal megmaradt, de a szabadszállási - félegyházi útvonal mindinkább át helyeződött az Izsák, Orgovány útvonalra.
A puszta kiosztása, benépesítése során új dűlőutak keletkeztek.
Két tanyasor húzódik a bugaci határsarok felé. Egyik a Bogárzó alatt a Görbeszék tó irányába, a másik a Bogárzó felett, a Ródli széktó felett.
A mostani IV. kerület teljesen lakatlan pusztaság, baromjárás, melyet néhány út keresztez, elsősorban Kecskemét irányából.
Hajtóutaink:
A köncsög-matkói határ felől vezet a Hajtó út a bugaci sarok irányába.
A Kecskemét felől érkező hajtó utak a terepviszonyokhoz igazodva legalább kétfelől érkeznek Matkó-Jakab határszélhez és kétfelé érkeznek Jakab-Bugac határszélhez.
A homokdűnék illetve tavak elhelyezkedéséhez igazodva.
Délen a Görbeszéki tó mellett valamint a Ródli tó felett vezet tovább a hajtóút.
Mapire.eu Habsburg birodalom kataszteri térképek XIX. század
Szabad - Jakabszállás, 1879
www.mapire.eu vagy arcanum.hu történelmi térképek online
Keresés: Jakabszállás
Kataszteri térkép 1879
Habsburg Birodalom Kataszteri térképek XIX. század Kecskemét. 1880-81 Orgovány,1879 Szabad-Jakab-Szállás, 1879 Fülöp-Jakab-Szállás, 1879 Majsa-Jakab-Szállás, 1879
Tavaink nevei eredeti írással: északon a határon kívül a Ludas tó, Köncsög puszta, Királyszék tó, Máté szék tó, Vassadi szék tó
Pusztaház 782 hrsz 19.5856, 46.7482 és 19.5 855, 46.7481.
Bogárzó tó, Görbeszék tó, Határszék tó ezen kívüli része
a Nagy szék tó már Bugachoz tartozik.
Bugacz Pusztaház 19.6321, 46.7008 és 19.6318, 46.7006
és két kúttal: 19.6326, 46.7009 és 19.6 319, 46.7002
Jakabszállási területen: Kisszék tó Rodli tó, határon kívül Matkón: Harmincztó,
Fülöpjakabon: Nagy Herke tó, Erdő alatti Herke tó.
A térképen a dűlő nem utat, hanem egy területet jelöl!
Matkói erdő düllő rész a Matkói határ közelében, végig hosszú széles sávban húzódik Köncsögtől Fülöpjakab szélig.
A következő sávban Baromjárás düllő elnevezéssel Köncsög széltől főként a mostani IV. kerület egészen Fülöpjakab szélig, de még a félegyházi út másik oldalára is át húzódik, körülbelül a Béke utca vonaláig, meghosszabbítása egészen a Ródliig.
A félegyházi út és fülöpjakabi határ vonalában húzódott Bugacig az Öreg erdő düllő, kiemelkedő pontja a Nagyállás 66,52 ez az ún. Rozmán domb 19.6827, 46.7403.
Nevezetes pontok: Királykút 612 és gémeskút jelöléssel 19.6033, 46.7846 amely talán a Dudás vagy a Gábor tanya körül lehetett?
A Matkói erdő düllő jelölésekhez némi susnyás, szállingós erdőcske van rajzolva.
A IV. kerületi résznél Bokroskút elnevezéssel gémeskút rajzolva 19.6315, 46.7774.
A matkói határ vonalában, attól délre Hosszúvíz elnevezéssel, 19.6384, 46.7780 -, 19.6462, 46.7733 mocsárnak tűnő terület.
Az alsó végén Bíróhalmi ó kút, gémeskút 62,6 jelöléssel, koordinátái 19.6484, 46.7724. Itt lehetett az öreg Wolford tanya.
És jóval lentebb, a félegyházi úthoz közelebb volt a Bíróhalmi új kút, gémeskút 61,8 jelöléssel 19.6669, 46.7598.
A mostani faluhoz közel volt a Félegyházi kút, gémeskút 60,4 jelöléssel 19.6182, 46.7600 Ez a Bíbok Pista bácsi tanyája mögött van.
Zöldhalom 62, 2 háromszögben karika jelzés. 19.6083, 46.7606. Hajdanában fontos mérőpont volt, talán tengerszint magasság jel, jelzéssel.
A jelenlegi Bem - Dobó utca sarok mögött volt.
Nevezetes pontok:
Pusztaház az orgoványi úttól délre Bugac irányába két épület 19.5855, 46.7483.
Vasadi szék tó 19.5881, 46.7458. Vasadi kút: 19.5897, 46.7435.
Puszta háztól kissé visszább a másik oldalon tanya két melléképülettel 19.5856, 46.7502.
A jelenlegi Nedel Kft területe pusztaság, ez van feltüntetve Orgoványi düllő néven, végig húzódva a Görbe szék tó alatt, puszta egészen Bugac szélen a Monostori határig.
Ezen a területen belül, a jelenlegi 54-es úton felül található az Orgoványi kút gémeskút 61,1 jelöléssel 19.5594, 46.7443. Ez közel az orgoványi határútnál, de a jakabi részen volt.
Kataszteri térkép 1879 folytatása:
A félegyházi úttól délre folytatódik tovább a Baromjárás dűllő: 3 bokros jelzés következik, majd Dajna kút 19.6490, 46.7470.
Következő az Öreg erdő dűlő egészen a monostori határig. Itt jelölve a Trásahegy. 68.7 jelzéssel koordinátái: 19.6741, 46.7219 ez alighanem az ún. Rozmán domb.
Az Öreg erdő dűlő benyúlik a Dajna kút mögé. Különös, hogy a Baromjárás dűlő körben kanyarodva az Öreg erdő mögött Ródli fölött a Zöldhalom felé a Félegyházi útig vissza kanyarodik. Ez is felosztatlan terület, azaz közlegelő. Ez időben, 1879-ben a felső csőszház dűlőtől délre, dél-nyugatra eső területek voltak felosztva, kiparcellázva.
Felsőcsőszház dűlőben fentről 1, 1, 1 - 1, 1 - 1, 1 kanyar 1, 1 - 1, 1 - 1 majd az úthoz közelebb 3 ház jelzése. Továbbhaladva az ún falu felé a kecskeméti út nyomvonalán, de kicsit bentebb 1 és 1 ház, kanyar, 1 - 1, 1 - 1, 1, 1. kanyar 1, 2, 1 - 1, 1, 1 - 1, 1
Itt dűlőút visz be az orgoványi úttal párhuzamosan a Mátészéki tóig fel, hosszan, Korcsma dűlő elnevezéssel. A tótól párhuzamosan az elágazásig egy tanyasor húzódik . 1, 2, 1, 6 Innen jön ki a dűlőút a korcsma irányába.
Tovább a Korcsma dűlőn: 2, 3, orgoványi elágazásig Jakab felől indulva: Ennek a baloldali felosztott résznek a neve Pulykás dűlő. 1, 1, 1, 1, 1, 2, 2, 1, 1, 2.
A térképen az orgoványi út neve Félegyházi útként van jelölve. Ennek a másik oldala Orgoványi dűllő néven felosztatlan. Egészen áthúzódva a Görbeszéki tó alá a Bugaci határszélig.
Körülményes körülírni a bugaci és a monostori határ szélét, a Ródli alatti részen. Itt van a Monostori dűlő jórészt felosztatlan, egy kicsi rész a Határ széktó felett kiosztott 1, 1, 2, 1 tanya. A nagyobb 19.6297, 46.7152. Ez lehetett a Város tanyája.
Új indulás: a Kecskemét - Félegyházi út kereszteződéstől délre:
Két sor húzódik: a Ródli és a Görbeszéki dűlő.
A kanyarban két nagy épület Ródli düllő jelöléssel 19.5912 és 46.7584. Ez a csárda.
Vele szemben dűlőút megy ki majdnem Köncsögig a Mátészék irányáig.
Kb a mostani Béke utca irányában húzódik lefelé a Ródli dűlő. 1, 2, 1, 2, 1, 1, 1 majd bekötőút a Bogárzóhoz. Megyünk tovább 2, 3. ennek koordinátái: 19.6158, 46.724.
Majd 3: 19.6166, 46.7413. Majd 1 , 2, 1. Úttal a Szapan! szék irányába. 1, 2, 1, 1, 2, 2, 2 a Ródli tó északról érintve. Alatta a parton még két tanya, és 1, 2.
Alatta visszakanyarodva felfelé haladunk: 1, 1, 1. 2, 3, 1, 1, 1. 1, 2, 1 és egy bejáró a Görbeszék düllő és a Ródli dűllő összekötése. Görbe szék: 1 és 1 és 3. Alul 19.6188, 46. 7280. Középen: 19.6171, 46.7244. És fent a 3. 19.6139, 46.7280.
Felfelé haladunk 3 koordinátái: 19.6107, 46.7298. Szünet. 1, 1, 1, szünet.
Elértünk a Bogárzó vége irányába, ahol 3 épület két piros egy sárga. Aha.
Ez lehet a malom. 19.5976, 46.7362, 1, 1, 1, 1, 1. 2. Ennél fordul kelet felé az út a Bogárzó alsó sarka irányába: 1, 1, 3. A harmadik koordinátája: 19.5953, 46.7446.
Fölötte a Vassadi széktó. 785 /1. Koordináta középen: 19.5881, 46.7458.
A tó északi sarka fölött a Pusztaház. Két épülete 782 talán helyrajzi számmal.
A főépület: 19.5854, 46.7482 felső sarok és 19.5857, 46.7483 az alsó sarok.
A melléképület: 19.5854 és 46.7481. Alul 19.5855, 46.7480.
A pusztaház felett a másik oldalon 3 ház egy telken. És majdnem kiértünk a Halasi útra. Még ezen az oldalon 3 épület ház együtt. Ez lehet az iskola: 19. 5881, 46.7544.
Még egy kicsit fentebb 818-as számmal jelölt temető: Fákkal körül, kereszt jelöléssel. Koordinátái észak: 19.5921, 46.7542 délről: 19.5921, 46.7533. Ha igaz, körbe értem.
Mapire térképek alapján a leírásokat készítette: Szabóné Harkai Erika
7. Indokolás az értéktárba történő felvétel mellett:
A Kiskunsági Nemzeti Park az ember és a természet sok száz éves együttélésének emlékét őrzi a Duna-Tisza közén. A különleges síkvidéki táj sokféle, változatos élőhelyet foglal magába. Ennek része vagyunk mi is. Közös felelősségünk a természeti értékeink megőrzése, védelme és bemutatása.
A korabeli pusztáról ránk maradt ezen szikes tavak helyei, helynevei őrzik még a régi kiskun élet emlékét. Kérjük a nevezetes tavaink nevét, történetét a Jakabszállás Települési Értéktár által is megőrizni.
Tisztelettel adózunk a jakabszállási kötődésű Gedeon család, a Gedeon Kft értékmentő munkájának, mellyel a kiskunsági élőhelyeket, őshonos fajtákat fenntartják, gyarapítják, megőrzik és bemutatják.
Ezzel is jó hírét keltve a Jakabszállásnak, a kiskun pusztáknak, a Kiskunságnak,
tovább gyarapítva és megőrizve a települési, tájegységi és nemzeti értékeinket.
9. A nemzeti érték hivatalos weboldalának címe:
III. MELLÉKLETEK
- Az értéktárba felvételre javasolt nemzeti érték fényképe vagy audiovizuális-dokumentációja
Petőfi Sándor: Kiskunság
Hova szívem, lelkem
Mindig mindenhonnan vissza-visszavágyott,
Újra láttam végre születésem földét,
A szép Kiskunságot!
Bejártam a rónát,
Melyet átölel a Tisza-Duna karja,
S ölében, mint kedves mosolygó gyermekét
Az anya, úgy tartja.
Itatás a pusztán
a Görbeszéki tó körül az1960-as években
Megyesi József családi fotógyűjteményéből
A kép forrása: Jakabszállás Települési Értéktár
Pásztorkodás
a Görbeszéki tó körül az 1960-as években
Megyesi József családi fotógyűjteményéből
A kép forrása: Jakabszállás Települési Értéktár
Sinkó Mihályné Holéczi Erzsébet:
Jakabszállás, Hajtó út, a Görbeszéki tó az 1950-es években
Itt dolgoztam kint a Megyesi-boltban. Ezek velem a leltározók.
A háttérben a Harcsa tanya. Ebben laktak a P. Kocsisék. Ahol a fák vannak ott meg a Megyesi tanya, Megyesi Ilonkáék. Most Gedeon Panzió.
A kép forrása: Jakabszállás Települési Értéktár