Vancsai Ferencné bio fűszerpaprikájának termesztése

6. A nemzeti érték rövid, szöveges bemutatása, egyedi jellemzőinek és történetének leírása, a megjelölt szakterületi kategória indokolása (amennyiben nemzetiséghez kapcsolódó érték, a nemzetiségi vonatkozások, a nemzetiséghez való kötődés bemutatása):

A paprika biológiai sajátosságai, termesztési igényei

A Burgonyafélék (Solanaceae) családjába tartozó paprika (Capsicum annuum) termesztésben bojtos gyökérzetű, viszonylag sekélyen elhelyezkedő gyökérrendszerű. Hajtásrendszere A 9-10. szárcsomótól villás elágazódású. A hajtásrendszer alakulása alapján elkülönítünk folyton növő és determinált típusokat. A virág kétivarú, öntermékeny, fehér színű, felépítésére az ötös szám jellemző.

A paprika (Capsicum annuum L.) őshazája Dél-Amerika trópusi területei. Magyarországon a XIX. század végétől a bolgárkertészet fejlődése indította el az intenzív termesztésbe vonását, valamint nemesítését. Legnagyobb nemesítési körzete Dr. Szalva Péter kutató-nemesítő munkájának köszönhetően Szentes és környéke lett.

A paprikamag csírázóképességét 4-5 évig tartja meg. A csírázás megindulásához nedves közegben, 28 °C hőmérsékleten 7-10 nap alatt megindul a kelés. A csíranövényen jól elkülöníthető a főgyökér és a későbbi gyökérágak fiatal képletei. A paprika csíranövény két sziklevéllel fejlődik, ezek alakja fajtabélyeg. Gyökérzete erőteljes orsógyökeret fejleszt, melyből az oldalgyökerek egyenletesen elosztva, két szemközti sorban fejlődnek ki (diarch gyökérzet). A fejlett paprika gyökérzete sűrű bojthoz hasonlít. A hajtásrendszer a kifejlett állapotban alul fürtös, felül bogas elágazású, amely a csúcsban többes vagy kettősbogban ágazik el. A termesztett fajták hajtásrendszerük alapján két típusba sorolhatók, eszerint folytonos növekedésű és csokros (determinált) alakokat különböztetünk meg. A levelek nagysága, alakja sokféle lehet, amely egyben fajtabélyeg is. A hajtásokon fejlődő levéltömeg mennyisége is eltérő a fajták és hibridek tekintetében. Általános alakja lehet tojás vagy lándzsa alakú. Felülete sima, ép szélű, levélnyéllel csatlakozik a szárhoz. Virágai egyesével, mindig az ágvillákban fejlődnek. Színük általában fehér, de lehet sárga és lila is. A Magyarországon termesztésbe vont paprikák virágzata öntermékenyülő. Termése változatos alakú, felfújt bogyó, rendszerint sárgás-fehér vagy zöld színű, éretten piros. A termés részei a termésfal, a központi oszlop a magokkal, rekeszfalak, csésze és a kocsány. A biológiailag érett bogyó értékmérő mutatói a vitaminok és a karotinoidok mellett a szénhidrátok, melyek túlnyomó része fruktóz.

A paprika legjobban a könnyen melegedő, laza szerkezetű, tápanyagban gazdag csernozjom, barna erdőtalaj, vagy kötött réti talajokon fejlődik, de kielégítő a fejlődése a kötöttebb talajokon is, amennyiben a megfelelő talajlevegőzöttséget biztosítani kell. A konténerben perlit közegben, kőgyapoton, kókuszrostban vagy nyárfa hasítékon történő hajtatása esetén is folyamatos fejlődéssel bír. Termesztő-közeg igénye tehát sokrétű, de magas igényű. A talaj mésztartalmát tekintve a paprikatermesztéshez optimális talajok 1-5% közötti CaCO3 szinttel rendelkeznek. A paprika Ca2+ ionként veszi fel. Az elem felvétele igen szűk hőmérséklet határok között valósul meg 20± 2 °C között. Ezért a nyári hajtatási időszakban a gyökérzóna és a lombfelület hűtése célszerű. A paprika tápanyagigények mennyisége fajtatípusonként változik, de az alapvető fejlődési szakaszokban megegyező. A nitrogén a vegetatív (gyökérzet, levélzet, szár), valamint a generatív (termés) részek fejlődése idején egyaránt szükséges. A gyökérzet fejlődésében a felvett foszfor mennyisége is jelentős szereppel bír. A termés minőségét meghatározó cukrok (fruktóz, glükóz), illetve színanyagok (karotinoidok) koncentrációját a kálium alakítja ki. A makro- és mezoelemek mellett a mikroelemek szerepe is azonos. A vas, a réz, a cink leginkább a fotoszintézisben résztvevő enzimek munkáját segítik.

A paprikatermesztés fontosabb munkafázisai

I. vetés: A fajta kiválasztását követően a magok vetésére kerül sor. A talajon történő hajtatás esetében ezt egy erre a célra alkalmas műanyag rekeszben végezzük el. A magvak kelésére legalkalmasabb a finomra rostált tőzeg, esetleg tőzeg-homok keverék. Biztosítanunk kell a keléshez szükséges hőmérsékletet (fajtától függően 28-30 °C), valamint a kellő fényt és vizet. A kelés 7-10 nap alatt megtörténik. A kétszikű csírák számából lemérhetjük a fajta csírázási erélyét. A tőzeg tápanyagtartalma fedezi a csíranövény igényeit, ezért plusz nitrogént nem kell adagolni. A fekete láptőzeg pH értéke közel semleges, ezért a kissé savanyú balti tőzeghez 1:10 arányba keverése célszerű. A jobb gyökeresedés érdekében alacsony koncentrációban foszforoldat bekeverése eredményes lehet. A kőgyapotos hajtatás esetén a csíráztatás egy speciális kőgyapot sejtben történik, a megfelelő tápoldatozás mellett.

II. palántanevelés: A csíranövényeket 4X4 cm-es tápkockákba helyezzük át (pikírozás). Amennyiben tálcás rendszerben vagy már azonnal tápkockába vetünk, ez a munkafázis elmaradhat. A palánta hőigénye ebben az időszakban már alacsonyabb 24 °C. A szabadföldre szánt palántáké max. 20-22 °C (pl. cseresznyepaprika). A kiültetésre szánt palánta jól fejlett gyökérzettel, legalább hurkapálca vastagságú szárral és 5-6 sötétzöld színű levéllel rendelkezzen! Kiültetés előtt a palántákat nem árt az előző éjszaka edzetni. Az oltott palánták tápanyag-hasznosulása, illetve ellenálló képessége akár többszöröse is lehet a saját gyökerén neveltének (pl. snooker, szentesi cseresznyepaprika alanyok).

III. növényápolás: A kiültetett palánta termesztési igényeit a termesztő-berendezésekben mesterségesen kell biztosítanunk. Öntözésre legalkalmasabb a csepegtető hálózat alkalmazása. Ez rendkívül gazdaságos megoldás, ugyanakkor azonnal a gyökérhez juttatja a vízben feloldott tápelemeket. A szabadföldi termesztés során a vízigény kielégítése igen nagy problémát vet fel. A talaj takarása fóliával vagy szalmával nagymértékben csökkenti a talaj párolgását (evaporáció). A szabadföldi bakhátak elősegítik a gyökérzet minden irányba történő kifejlődését, ugyanakkor védik a túlmelegedéstől. A kőgyapot kocka sajnos gátat szab a paprika gyökérzetének térbeli kialakulásában, emellett a rajta lévő nylon miatt nyáron túlmelegszenek a kőgyapot kockák, amely tápanyag-felvételi zavarokhoz vezethet. A Nap égető hatása ellen a nyári hajtatási időszakban a hálóval vagy festéssel való árnyékolás elengedhetetlen. Ez megvédi a növényt a napsebektől, illetve csökkenti a kalciumhiány kialakulását. A kötözés és a kacsozás elősegíti a növény hajtásrendszerének fejlődését, ugyanakkor kialakítható a vegetatív-generatív egyensúly. A gyomtalanítást lehetőleg mechanikus úton végezzük el. A paprika gyomnövényei akár 40%-ban is elszívhatják a növény elől a tápanyagokat, valamint különböző gombabetegségek és kártevők vektorai is lehetnek.

IV. növényvédelem: A termesztés során fellépő károkozók elleni védekezés lehetőleg környezetbarát, biológiai módszerekkel történjen. A palántanevelőben már a Rhyzichtonia solani gomba által előidézett palántadőlés komoly veszteséget okozhat. Ez ellen alkalmazzunk a Trifender készítményt. A szúró-szívó szájszervű kártevők közül a levéltetvek, a tripszek és az atka megjelenésére lehet leginkább számítanunk. Ajánlatos ellenük a folyékony káli-szappanos oldat permetezése vagy a természetes ellenségeik betelepítése. A gombás eredetű megbetegedések is veszélyeztethetik a paprikatermesztés sikerét. Ezek közül kiemelkedő a lisztharmat (Leveillula taurica) fertőzése. Alkalmazható ellene az azoxistrobin hatóanyag, de igen nagy védelmet nyújt ellene a szentesi cseresznyepaprika alanyhatása is (esetleg a kettő kombinációja).

Néhány gondolat a fűszerpaprikáról: A fűszerpaprika egyaránt termeszthető szabadföldön, illetve fűtetlen hajtató-berendezésben talajon. A fűszerpaprika kőgyapotos termesztésének ötlete már felmerült Szentesen, de a piaci viszonyok ezt nem tették nyereségessé. A fűszerpaprika legfontosabb értékmérő tulajdonságai a szín- és íz anyagokban rejlik (kapszantin, kapszorubin, violaxantin, kriptoxantin, beta-karotin, zeakarotin és a lutein). Nagyon fontos az őrlemény keseredés mentessége, illetve a színanyagok koncentrációja. A termesztés paramétereit a táblázat tartalmazza!

1. táblázat: A fűszerpaprika termesztése és hajtatása

2. táblázat: Az étkezési paprika hajtatása

Vancsai Ferencné:

Első évben, amikor kezdték a fűszerpaprikával való foglalkozást, akkor vették a palántát. Ilyen-olyan állomány volt. A 2. évtől ők nevelik a palántát fóliasátorban, ők vetik a naptári évnek, illetve a vetési naptárt is figyelembe véve, hellyel közzel sikerül, hogy mikor vannak az aktuális növényeknek a gyökér, vagy a virág termőrészeinek az optimális vetési ideje. A palántákat ők maguk ültetik ki a bakhátra. A fóliát nem tudták még kicserélni természet közeli anyagra. De mivel hárman vannak a gazdaságban és külső segítségre nem számíthatnak, ezért ezt így tudják megoldani. Ők ültetik el, vegyszerezés egyáltalán nincsen. Egyszer permetezik le kékköves gombaölő szerrel, amelyet a biogazdálkodás megenged. Illetve minden évben szoktak fürkészdarazsakat hozni, ami az aktuális kártevő bogarakat megöli. Egyéb gondot nem kell fordítani a fűszerpaprika termesztésére. Gyepterületek veszik körül a szántót, ahol termelik, nincs közel forgalmas út, de hál’ Istennek ez így van, 100 %-osan vegyszermentes fűszerpaprikát állítanak elő. Szeptember közepe után szokták az első szedést elkezdeni, 3-4 hétig utó érlelik ládában, szellős helyen. Válogatják, szárítják, szárítás után szintén válogatják, majd úgy megy egy csumázó gépbe és akkor utána darálják. Hál’Istennek 2-3 fajta paprikából sikerült előállítani olyan paprikát, amely illetve színre is ízre is megállja a helyét az ételekben. Valamikor a nagyszülők és a szülők is még a 60-as években saját szükségleteikre készítették a paprikaőrleményt hasonló módszerre annyi különbséggel, hogy ők a sparhelt tetejére csavaroztak egy kis állványt és a sparheltben lassan tüzelgettek, hogy megszáradjon a paprika. Ők is teljesen kicsumázták annak idején és a szükséges mennyiséget darálták le. Az utóérlelés nyilván tovább tartott, tudták a nádfedeles padláson tárolni a paprikát, ill. ott szikkasztani, utó érlelni és utána hozták le és a sparhelt tetején szárították. A vetésforgó betartásával minden évben másik helyre tesszük a paprikát. Az elővetemények is nagyon fontosak neki. Egyszerűen kiszámíthatatlan az, hogy ill. nem tartja kiszámíthatónak, bármennyire is okosan le van ez írva, hogy meg lehet ítélni, hogy egy adott területről mennyi termést lehet lehozni. Nagyon sok tényező függvénye, illetve a régi öregek azt mondták, hogy sokat kint alszik az még, mikre bekerül.

7. Indokolás az értéktárba történő felvétel mellett:

A magyar fűszerpaprika termelésben és feldolgozásban előtérbe kerülnek a családi vállalkozások, amelyek nagy szakértelemmel rendelkeznek és folyamatosan magas minőségű termékekkel tudnak megjelenni a piacon.

A fűszerpaprika hagyományosan kézimunka igényes növény, ezért termesztéséhez jelentős humán-erőforrás háttérre van szükség. A mezőgazdaság alacsony tőkeellátottságából adódóan ezt a magas költséget kevés gazdaság tudja finanszírozni.

Vancsai Ferencné és családja kiváló minőségű bio fűszerpaprikát állít elő nagy szakértelemmel és gyakorlattal már évtizedek óta.

III. MELLÉKLETEK

1. Az értéktárba felvételre javasolt nemzeti érték fényképe vagy audiovizuális-dokumentációja

Fűszerpaprika bakháton

Fűszerpaprika bakháton