Felsőjakabszállási Általános Iskola

6. A nemzeti érték rövid, szöveges bemutatása, egyedi jellemzőinek és történetének leírása, a megjelölt szakterületi kategória indokolása (amennyiben nemzetiséghez kapcsolódó érték, a nemzetiségi vonatkozások, a nemzetiséghez való kötődés bemutatása):

Előzmények: Szabadjakabszállás pusztai iskolái I-II-III.

I. „1889. évben építtette Szabadszállás iskolaszéke a cseretelep mellett lévő úgynevezett öreg iskolát, mostani nevén Izsáki úti iskolát. Az iskola nádfödeles, deszka mennyezetes, mint a korabeli iskolák. Egy tanterme és tanítói lakása van. Ebben az iskolában 1889/90. tanévben kezdődött a tanítás. Első tanítója F. Szabó József, kecskeméti származású volt. Rokonsága

(F. Szabó György) ma is él Jakabszálláson. A tanulók száma 70-75 volt. A tanítás október végén, november elején kezdődött és május 1-én végződött. ”

II. „Ebben az időben egy tanító már nem tudta ellátni az iskoláskorú gyermekek oktatását. Ezért 1884-től vándortanítók, úgynevezett tarisznyás tanítók is oktatták a gyermekeket. Ezek házról házra járva ellátásért végezték munkájukat. Ezen próbáltak segíteni a lakosok azzal, hogy épületet ajánlottak fel oktatás céljára azzal, hogy azt templomnak is használják. Ez az iskola az alsó részen Kun István tanyája mellett volt, mely 1938-ban leégett. Itt a tanítás 1905 őszén kezdődött meg. (Újabb források szerint 1884-től már Török János itt tanított!)

Első tanítója Derdák György volt. Tanítás mellett a kántori teendőket is ellátta.”

III. „A község lakóinak száma állandóan szaporodott. Dr. Bindfeld Lajos majorjában kapott bérelt helyet az iskola. Egy szobát tanteremnek használtak. Itt lakott a tanító is, szoba, konyhás lakásban. A tanítás 1908. októberében kezdődött. Az első tanító Vörös János volt. Tanítványainak száma 84 volt, az ismétlősökkel együtt 102.”

„Ez a három iskola látta el az I. világháború előtt és alatt az ifjúság oktatását. Ebben az időben már elég sűrűn lakott puszta volt. Nagybirtok is alakult. Egyik Felsőjakabszálláson

az ún. Vezsenyi, majd Sikari major. Ez később a Szigeti család tulajdonába került.

A kastély ma is áll, Sántha György kecskeméti tanár tulajdona. A másik nagygazdaság Dr. Bindfeld Lajos birtoka. Itt volt az iskola is. Ez később Beretvás Istvánné, majd Windisch nevű szerb sertéskereskedő vásárolja meg. A kastélyban 18 szobás lakást használ. Parkírozott kertet készít. 25 kh. szőlője és gyümölcsöse van. Szeszfőzdét alapít. A birtok később Faragó, majd a Felföldi család tulajdonába kerül. Mivel a kecskemétiek ismerték Jakabszállást, sokan vásároltak itt birtokot. Így sok ún. úri birtok keletkezett itt. Ezek közül ma a Sikari-féle kastély áll. Parkjában díszfák és díszcserjék gyönyörködtetik a látogatókat. Platánfái vetekszenek a Margit sziget platánfáival.”

„Ebben az időben, a század elején új iskolák is létesültek. A Windisch-féle majorban Felföldi Sándor lett a gazda és nem engedte át a helyiségeket az iskola céljára. Így új iskola létesítését határozták el. 1928-ban felépült a mai Wolford dűlői iskola. Tanítója 1924 óta, a Windisch-féle majorban tanító Dotzauer (Dombai) Ilona tanítónő lett. Ma is tanít a Központi Iskolában Renner Béláné néven. Egész életének munkássága Jakabszálláson folyt le. „

Fenti idézetek forrása: Palánkai István: Jakabszállás története HNF 1965

Szabadjakabszállás puszta lakossága egyre gyarapodott. 1924-től önálló községgé szerveződött. A iskolakötelesek nagy száma miatt, ez az három iskola is kevésnek bizonyult.

Felsőjakabszállási iskola, IV. számú róm. kat. elemi népiskola, Szent István Népiskola 1934-1992

„A felsőjakabszállási részről korábban 6-7 kilométernyi távolságról jártak a gyermekek a hozzájuk legközelebbi, de messzi távol eső I. sz. községi iskolába. Szükségessé vált az újabb 4. iskola megépítése, melyet Klebersberg Kunó iskolaépítési programja tett lehetővé.

Az építkezést akadályozta az a körülmény is, hogy nem rendelkeztek megfelelő telekkel.

Sári János és neje Ördög Katalin felajánlottak 2000 négyszögöl telket az iskola számára.

Így épült fel az iskola a felsőjakabszállási vasúti megállóval szemben. Az iskola építésével Főző Béla kiskunfélegyházi építészt bízták meg. Az épület 1932. szept. havában készült el. Az iskola felszerelése még húzódott, mert a padok csak 1933. szeptemberében érkeztek meg.

1933. december 18-án foglalta el állását Pigniczki István (Palánkai István) pálmonostorai származású tanító. A tanítás 1934. január 2-án kezdődhetett meg.

Évek során a felsőjakabszállási iskola is szűknek bizonyult. 1957-ben 3 tanerősre fejlődött.

Egy tanulócsoport ideiglenesen a Seitz féle tanyában volt elhelyezve.

1959-ben egy tantermet és egy tanítói lakást építettek mellé. Így 3 tanulócsoport tanulhat jó körülmények között. Jelenlegi tanítók: Mészáros Lászlóné, Szűcs Imre, Szűcs Imréné.”

A fenti idézetek forrása: Palánkai István: Jakabszállás története HNF 1965

A felsőjakabszállási iskola legelső tanítója Palánkai (Pigniczki) István.

A Palánkai család 1960-ig lakott és tanított ezen a helyen. A tanító úr a kezdetektől, 1933-tól, majd házasságkötése után is itt élt feleségével. Gyermekeik itt születtek.

Palánkai István (született: Pigniczki István) 1912. augusztus 11-én született Csengelén.

Nős, felesége Somfai Ilona. Gyermekei: Palánkai Tibor (1938), Palánkai Márta (1943).

Palánkai István 1933-1967-ig tanított Jakabszálláson, 1956-1967-ig iskolaigazgatói megbízatásban. Palánkai István hosszantartó súlyos betegség után hunyt el, 1967-ben.

A felsőjakabszállási iskola tanítói voltak:

Palánkai István 1933-1956, Rigó Sándor 1934-35, Hacker Lenke1943-44,

Somfai Klára 1944-45, Palánkai Istvánné Somfai Ilona 1953-1960, Száraz Erzsébet1957-59, Mészáros László1957-59, Mészáros Lászlóné Száraz Erzsébet1960-69,

Szűcs Imre 1959-70, Szűcs Imréné Márkli Ibolya 1959-70, Tánczos Éva 1968-69,

Marton Gyuláné 1970-71, Virág József 1969-72, Szerdahelyi Andorné 1972- 1992

A felsőjakabszállási iskola utolsó tanítója Szerdahelyi Andorné.

Nyugdíjba vonulása után 1992-ben az iskola végleg bezárja kapuit.

Pedagógusok a szolgálati lakásban:

Palánkai István és családja 1933-1960

Mészáros László és családja, 1960-1969

Szűcs Imre és családja 1959-1970

Marton Gyuláné és családja 1970-1971

Virág József és családja 1969-1972

Szerdahelyi Andorné és családja 1972-1992

A külső iskolaépületet a Bács-Kiskun Megyei Levéltár bérelte évtizedeken át.

Jelenleg az Önkormányzat tartja rendben a tulajdonában lévő épületeket, melyet

terveik szerint Klebersberg Iskolamúzeummá szeretnének alakítani.

7. Indokolás az értéktárba történő felvétel mellett:

A felsőjakabszállási, avagy a köznyelvi kifejezéssel felsőjakabi vagy Palánkai iskolaként ismert épület generációk sorának adott otthont. Itt tanultak dédszüleink, nagyszüleink, szüleink, de a jelen sorok írója is itt tanulhatta meg az ábécét. Nem csak iskola volt, nem csak tanítottak, neveltek is. Előre köszönésre, tiszteletadásra, jó modorra, illemre, erkölcsre, tisztességre, helytállásra. Nekünk az iskola az otthonunk volt. Az összevont évfolyamok családias légköre biztonságot adott. Sokat tanultunk egymástól. Szeretetet kaptunk, szeretetet adtunk. A tanító néni / bácsi szava számunkra a „Szentírás” volt.

Ezen iskolánk is a Klebersberg népiskolai programnak köszönhetően épült meg.

Nagyon szép és minőségi épület. Méltó helye van az Értéktári gyűjteményeink sorában.

Idézzük csak fel Klebersberg Kuno kultuszminiszter úr csodálatosan megvalósult tervét:

„Népiskola-politikáját, a nagy arányú analfabetizmus elleni tevékenységet és a népiskolák sorának építését az az eszme vezérelte, hogy ezzel megteremtse a társadalom piramisának széles és biztos talapzatát. Klebelsberg kidolgozta országunk népiskolai hálózatának kiépítési programját.”

„Az 1926. évi VII. törvény rendelkezett az érdekeltségi népiskola megteremtéséről. A törvény szerint ún. körzetek kialakításával – melyek három, illetve öt kilométer sugarú körben helyezkednek el – meg kell teremteni az elemi iskolák létrejöttének lehetőségét. A törvény kötelezte a törvényhatóságokat és a birtokosokat a népiskolák létrehozására, akár önnön fizikai és anyagi áldozatuk árán is. 3 év alatt 5000 tanyai tanterem épült Magyarországon. A modern épületek fala már nem vályogból készült, hanem téglából, padlózatuk vörösfenyőből készült, hatalmas ablakaik voltak és palatetőjük. Háromszobás tanítói lakás is tartozott hozzájuk, az udvaron téglából épült WC-vel. Ezek az új tanyasi iskolák lettek a tanyavilág kultúrközpontjai, ahol könyvtár is volt, valamint gramofonnal és filmvetítő gépekkel voltak felszerelve. Gazda-, iparos- és olvasókörök tarthatták itt összejöveteleiket.”

„Klebelsberg még arra is figyelt, hogy az új tanítói lakásokba úgy kerüljenek a fiatal tanítónők és tanítók, hogy ezzel növelhesse az összeházasodás és letelepedés lehetőségét. A pedagógusképzésre különben is nagy gonddal ügyelt, és azt hangsúlyozta, hogy a „magyar oktatótól, kezdve a kis óvónőn fel az egyetemi tanárig” azt az egyet követeli meg, hogy „ne csak tanítsa, hanem szeresse a magyar gyermeket”.”

Forrás: https://hu.wikipedia.org/wiki/Klebelsberg_Kuno

9. A nemzeti érték hivatalos weboldalának címe:

www.jakabszallas.hu

III. MELLÉKLETEK

Az értéktárba felvételre javasolt nemzeti érték fényképe vagy audiovizuális-dokumentációja

A régi alma mater előtt

Palánkai István és felesége Palánkai Istvánné Somfai Ilona tanítók

fogadják a gyerekek köszöntését.

Fercsi Irén, Berki Erzsi és H. Tóth Kati

Felsőjakab, cca. 1955

Forrás: régi könyvtári gyűjtemény

Palánkai István és Palánkai Istvánné Somfai Ilona tanítók Felsőjakab, 1951.

Palánkai Istvánné Somfai Ilona tanítónő és osztálya Felsőjakab, 1956

Palánkai István és osztálya Felsőjakab, 1956.

Száraz Erzsébet tanítónő és osztálya

Felsőjakab, 1958 A nagy gyermeklétszám miatt ideiglenesen a Seitz-féle tanyán.

Forrás: Mészáros László

Ballagók. Felsőjakab 1959