„Nevezetes kiskunsági utaink: a Petrovics család nyomdokában, Szabadszállás – Félegyháza között”
6. A nemzeti érték rövid, szöveges bemutatása, egyedi jellemzőinek és történetének leírása, a megjelölt szakterületi kategória indokolása (amennyiben nemzetiséghez kapcsolódó érték, a nemzetiségi vonatkozások, a nemzetiséghez való kötődés bemutatása):
A kiskunsági pásztorkodás emlékének megőrzése végett tisztelettel adózunk elődeinknek.
Kérjük a nevezetes kiskunsági utaink Jakabszállás Települési Értéktárába való felvételét.
Nevezetes kiskunsági utaink:
Petrovics István és családja, Petőfi Sándor nyomdokain járunk **
Leírás az Első Katonai Felmérés alapján:
Első katonai felmérés, keresés: Jakabszállás
Ez alapján Puszta Jacob Szallas térkép felirat alatt
a jelenlegi Jakabszállás, Fülöpjakab és Kunszállás területe található.
A pusztába út vezet, melynek végén szállásjelölés található: GPS 19.6055, 46.7443
Ez a mostani repülőtér felszállópályája déli végén túl található.
Ezen a környéken, a Bogárzó tónál volt a pásztorok első szállása.
Jakabszállás a redemptio során 1745-től Szabadszállás város által váltatott meg.
Ezért közel 200 évig a szabadszállási gazdák baromjáró pusztája volt.
Hej, mostan puszta ám igazán a puszta! – Rólunk szólnak ám igazán Petőfi Sándor sorai!
A pusztán átvezető utak: a Kecskemét-Halasi földút. A jelenlegi 54–es főúttal nagyjából megegyező vonalon. Belépési pontja: 19.6266, 46.7911. Kilépése: 19.5636, 46.7320.
A másik nevezetes pusztai út Szabadszállás-Félegyháza között húzódott Köncsög W.H. 19.5346 , 46.7921, irányából, belépve a határon: 19.5822, 46.7822, tehát a Ludastó alatt elhaladva.
Ezen az úton hajtották ki a Szabadszállási-Jakabszállás pusztánkra Szabadszállás város jószágait, Szabadszállás, Hármashatár, Izsák városa fölött elhaladva a Ludas tó alatt,
a köncsögi határon elérve a pusztát, kb. a felső Csőszháznál GPS 19.5818, 46.7757.
Ez az út kb. a mostani Ördög dűlő vonalán ment tovább, keresztezte a kecskemét-halasi utat. Kereszteződési pontja: 19.6121, 46.7730 és ment tovább, által a határon kb. 19.6733, 46.7633
a jelenlegi Fülöpjakab falun át Félegyháza felé.
Ez Petrovics Istvánék korabeli útvonala lakóhelyükről Szabadszállásról Kiskunfélegyházára. Petőfi Sándor és szülei, azaz Petrovits István és családja 1818-1841 között Szabadszálláson élt, vállalkozott.
Kiskun redemptusként jussa volt ide, rendszeresen hazajárt Szabadszállási-Jakabi pusztánkra.
Abban a korban az alföldi mezővárosok értéktára, vagyona a jószágállománya volt.
Kecskemét város „kincstára” a bugac-monostori pusztán, Szabadszállás város „kincstára”
a szabad-jakabszállási pusztán legelt. Nemhiába kerengtek itt a betyárok!
Petrovits István, mint tehetős szabadszállási redemptus, vállalkozóként is hazajárt a pusztánkra. Párhuzamosan több csárdát, vendéglőt, mészárszéket bérelt és látott el friss portékával, leginkább innen a széles kiskunsági pusztáról, a jakabszállási, bugaci-monostori határból.
A hírös kecskeméti vásárokat is itt tartották a szomszédságban a Fehértói csárda környékén.
Habsburg Birodalom (1763-1787) - Első Katonai Felmérés
Magyarország (1782–1785) - Első Katonai Felmérés:
Kiskunság: Szabadszállás, Orgovány, Jakabszállás, ... cca.1782
A legelső pusztai épületek:
Felső csősz ház : GPS 19.5818, 46.7757. Alsó csősz ház, kúttal 19.6537, 46.7201. MAPIRE 1860/61
A csőszházakat Szabadszállás városa építtette elsőként a pusztára 1810 körül.
Pusztaház később, már a puszta első felosztása, azaz 1841 után épülhetett.
17. sorszám Jakabszállási pusztaház az osztott földek széliben, két szoba s egy konyhából álló nádas épület, 3 ajtó 4 ablakkal, udvarán egy kamra s istálló szakaszokban, jó karban 200 ft
18. sorszám: jakabszállási csőszház nyugati részen 100 Ft
19. sorszám: jakabszállási csőszház keleti részen 50 Ft
Községi költségvetések Szabadszállás város 1873. Forrás: BKMÖL V/376/c Szabadszállás
Második Katonai Felmérés leírása
A második katonai felmérés 1869. évi térképén a puszta már újra rajzolódott.
A kecskeméti - halasi útvonal megmaradt, de a szabadszállási - félegyházi útvonal mindinkább át helyeződött a jelenlegi Izsák, Orgovány útvonalra.
A puszta kiosztása, benépesítése során új dűlőutak keletkeztek. 
Kecskemét felől a belépő út háromfelé ágazik, a von Halas jelölés rámegy a köncsögi határútra, két ága pedig a kb. a mostani 54-es főút vonalában egyesül.
A pusztában több felől utak kanyarognak, ahogy az időjárás és a természet engedi.
A köncsögi határút szélénél a Felső csősz ház 19.5818, 46.7757.
A köcsögi sarok után a jelenlegi orgoványi út, ez volt a Tóth sor.
Az 54-estől indulván két tanyasor húzódik a bugaci határsarok felé. Egyik a Bogárzó alatt a Görbe szék tó irányába, a másik a Bogárzó felett, a Ródli széktó felett.
Az útkanyarban piros-fekete jelzés: a hírös-neves jakabi csárda. (Épült 1825-ben.)
A mostani IV. kerület teljesen lakatlan pusztaság, baromjárás.
Habsburg Birodalom (1806-1869) - Második katonai felmérés
Magyar Királyság (1819–1869) - Második katonai felmérés:
Jakabszállás –Szabadjakabszállás, cca. 1861
Petrovits István üzlettársi kapcsolatai, valamint a Petrovits család, Petőfi Sándor rokoni, baráti kapcsolatai a kiskunsági pusztán:
Korabeli térképek alapján jól láthatóan kirajzolódnak kapcsolataik!
Mapire névmutató 16_27 szelvény Jakabszállás Első Katonai Felmérés 1782-
Coll.XVI. 16 Sectio XXVII. 27 Theil des Pester Comitat und klein Kumanien
Köncseg Puszta:
Balra fent egy M. H. Mayerhof azaz major 19.4817 és 46.8039 és egy itatókút.
M. H. Mayerhof azaz major 19.5328 és 16.7997
WH. Wirtshaus azaz csárda, korcsma Köncseg felirattal 19.5344 és 46.7933
és egy itatókút 19.5356 és 46.7911 a kőrösi út- izsáki út hármas útkereszteződésben.
M. H. Mayerhof azaz major a Ludas tó sarka felett 19.5779 és 46.7953
Orgovány puszta:
A mostani falu tájékán egy WH. WH. Wirtshaus azaz csárda, korcsma 19.4795 és 46.7495 kúttal
Ettől keletre 1-2-3 szállás, szállások.
A halasi út felé eső részen egy M. H. Mayerhof azaz major 19.5231 és 46.7191
A következő szelvényen: Rudera, Pusztatemplom : 19.4377 és 46.7575
Puszta Jacob Szallas: egy szállásjelölés és 4 itatókút.
Délen: Sand – Hügeln: homokdombok felirat. Dél felé tavak, határtó.
Mapire névmutató 56_ 33 szelvény Fülöpszállás Szabadszállás és Balázspuszta
Második Katonai Felmérés – 1859 (A számok jelentése sorrendben:
Hauser, Stallungen, azaz házak, istállók Unterkunft bequem: Mann, Pferde, azaz férfiak, lovak)
Fülöpszállás: Hármas hatari csárda 1124 Kotzány Lajos tanya 1 és 2
Szabadszállás: Csaplár 2333 Dotri 1111 = Ez az ún. Petrovits-földek!
Puszta AlsóBalás: Gozon Sándor 1111 Pandur József 1111 Rosnyai Vince 2122
Szabad Város csárda 1111
Puszta Bösztör: Csaplár Bálint 1111 Csintava csárda 11 24 Deli Pál 1111
Mapire névmutató 56 34 szelvény Ágasegyháza Ballószög Köncsög Kis Balázs Kerekegyháza
Második Katonai Felmérés 1859 Kiemelt birtokok GPS koordinátákkal:
Puszta Ágasegyháza zu Kecskemét Csárda wirthshaus 1124 19.4608 46.8467
Csőszház 1112 19.4514 46.8427 Dékány 2122 Gyenyes (Gyenes) Győrfy 2122
Rhus András 11 19.4608 46.8379 Sikori Kovács 1112 Szappanos 3253
Város tanyája 4232 19.4585 46.8358 m Zabolai István 11 19.4988 46.8033
Puszta Köncsög zu Kecskemét
Berente Bereczky Muraközy László Ördög János Pel (Péli) János 1112 Szalai 22 Szeles Zsigmond
Puszta kis Balázs zu Fülöpszállás Csaplár Csárda Csőszház
Puszta Kerekegyháza zu Árokszállás Bankos Zsigmond 11 19.4605 46.8764
Beretzky Gábor Csaplár Csárda Csengeri Sándor Csőszház Csősz Gendamerie Kaserne
Gyenyes (Gyenes) Györ Jósefné Hajdú Péter Halasi Jósef
Peli Jósef Sánta Szalay Székely Város Vas András
Mapire névmutató 57_34 szelvény Puszta Jakab Orgovány Második Katonai Felmérés 1860/61
Hauser, Stallungen, azaz házak, istállók Unterkunft bequem: Mann, Pferde, azaz férfiak, lovak
Summa: 826 tanya 179 istálló 1187 férfi 254 ló
Puszta Orgovány:
Banko Károly 1122 19.5358, 46.7708 Csárda 1154 19.4787, 46.7506
Hábel János és István és Ferenc 5394 19.5290, 46.7369
Mapire névmutató 57_35 szelvény Jakabszállás Fülöpjakab Második Katonai Felmérés 1861
Comitat: Ober Capitanul von Kumanien Stuhlbezirk: Félegyháza
Puszta Félegyháza: Aranyhegy Csárda WH 1166
Puszta Jakab Fülöp Szállás: Bánko Sigmond 11 Becsi Imre 11 Bőm Antál 52 74 Csárda WH 46 fok 45 perc László malom 11 Szabó György 11 Székes János 11 Város tanya 11
Puszta Jakab Majsa Szállás: Csárda W.H. Figura 3121 Fölföldi 22 Pinter 33 Ringy Mihály 11 Schulhaus = iskola 11 Varga Gáspar 5151 Város tanya 33
Puszta Jakab Szabad-szállás: Czőzház 11 Harcsa István 11 Péter 22 Seifenseiderei=szappanfőző 11 Város tanya 11 Vereb János 1
Comitat: Pest – Solt Stuhlbezirk: Kecskemét:
Puszta Bugacz: Demeter Imre 1 Kovács Pál 1 Szekeres János 2124
Puszta Köncsög: Szigray János tanya 11
Puszta Matkó: Balogh 11 Bordi 11 Csákó József 22 Hajagos Pista 11 Hegedűs István 31 31
Puszta Monostor: Balogh István 11 Bankos János 11 Barany Andrásné 21 Bodogh 11
Farkas Mihály 21 Ferency 4141 Gábor József 11 Gáspar János 11 Gere 22 Gyenes Mihály 11
Gyurko Gábor 11 János malom 11 Kis 82 82 Kósa József 11 Kovács 20 3 15 3 Azt a 20 tanyája volt!!!
Puszta Páka. Bekaczi János 11 Bordi 4141 Bokor József 11 Bortus András 11
Kiemelt helyek és nevek:
Puszta Félegyháza: Aranyhegy Csárda WH 1166 19.8193 46.7578
Puszta Jakab Fülöp Szállás: Bánko Sigmond 11 19.6921 46.7425 11
Csárda WH 46 fok 19.7210 46.7438 László malom: 19.6982 46.7478
Puszta Jakab Majsa Szállás: Csárda W.H. 19.7148 46.7746 Schulhaus = iskola 19.7528 46.7647
Puszta Jakab Szabad-szállás: Czőzház (alsó) 11 Seifenseiderei=szappanfőző 11 Város tanya 11
Puszta Monostor: Bankos János 11
Külön térkép lapon: Ferenczszállás csárda: 19.8761 46.6486 Csalár István: 19.8167 46.7300
Okmányszerű bizonyíték van arról, hogy 1823. november 17-én Kiskunfélegyházán Petrovics Borbála nevű 18 éves hajadon házasságot kötött Csalár Jánossal. Később született nyolc gyereke között volt egy István (1830) és egy Sándor (1833) nevezetű is.
Petrovics Borbála Félegyházán hunyt el 1863-ban, ott is temették el.
A család leszármazottai máig is vallják, hogy dédnagyanyjuk Petrovics István húga volt.
New Yorki Magyar Élet, 1973 (26. évfolyam, 1-52. szám) 46. 1973-11-10 / 45. szám
[...] Sándor 1833 nevezetű is Petrovics Borbála Félegyházán hunyt el 1863 ban [...]
Élet a kiskun pusztákon:
A források a 14. századtól a 19. századig szinte megszakítatlan marhakereskedelemről szólnak. … A magyar szürke marha eljutott Nürnberg, Augsburg, München, Ulm vásáraiba éppúgy, mint Itáliába és Morvaországba.[7]
Nemcsak az alföldi marhatartó településeknek jelentett azonban fontos bevételt a kereskedelem, hanem a kereskedelmi útvonalak mellett fekvő birtokoknak, településeknek is. A hatalmas, olykor több ezer marhából álló gulyáknak útközben vízre és legelőre volt szükségük, s az érintett települések, birtokosok ezt „fűbér” fejében biztosították is.
Az úton levőket, hajtókat, kereskedőket a csárdákban látták el élelemmel, itallal, s ezek a pihenőhelyek éppen akkora távolságra álltak egymástól, amennyit két etetés, itatás között a gulyák megtettek, 12-14 km-re. Körülöttük 20-40 holdnyi területet jelöltek ki ingyenes legeltetés számára. Forrás: http://network.hu/blog/magyar-szurkemarha
7. Indokolás az értéktárba történő felvétel mellett:
A kiskunsági pusztáink életére emlékezve, Petőfi és családja nyomdokait bejárva, ezúton is tisztelettel adózunk elődeinknek.
Kérjük a nevezetes kiskunsági utaink emlékének Jakabszállás Települési Értéktárába való felvételét. Kérjük a nevezetes pontokat, helyszíneket illő módon megjelölni.
9. A nemzeti érték hivatalos weboldalának címe:
III. MELLÉKLETEK
- Az értéktárba felvételre javasolt nemzeti érték fényképe vagy audiovizuális-dokumentációja
A Htv. 1. § (1) bekezdés m) pontjának való megfelelést valószínűsítő dokumentumok, támogató és ajánló levelek
A javaslatban megadott adatok kezelésére, illetve a benyújtott teljes dokumentáció, - ideértve a csatolt dokumentumok, saját készítésű fényképek és filmek felhasználására is - vonatkozó hozzájáruló nyilatkozat
A nem saját készítésű dokumentumok szerepeltetése esetén az adott dokumentum tulajdonosának hozzájáruló nyilatkozata a szabad felhasználásról
Korabeli útviszonyokat szemlélhetünk meg az egykori képeslapon,
Izsák főutcája, cca. 1905 körül,
még a műút elkészülte előtt.
Petőfiék idejében is hasonló lehetett…
A kép forrása: FB Élet a régi Izsákon FB oldal
Petőfi Sándor: Kiskunság
Hova szívem, lelkem
Mindig mindenhonnan vissza-visszavágyott,
Újra láttam végre születésem földét,
A szép Kiskunságot!
Bejártam a rónát,
Melyet átölel a Tisza-Duna karja,
S ölében, mint kedves mosolygó gyermekét
Az anya, úgy tartja.
Itatás a jakabi pusztán
Hajtó út,a Görbeszéki tó körül 1960-as évek
Megyesi József családi fotógyűjteményéből
A kép forrása: Jakabszállás Települési Értéktár