Vasút, vasútállomás, bugaci kisvasút

6. A nemzeti érték rövid, szöveges bemutatása, egyedi jellemzőinek és történetének leírása, a megjelölt szakterületi kategória indokolása (amennyiben nemzetiséghez kapcsolódó érték, a nemzetiségi vonatkozások, a nemzetiséghez való kötődés bemutatása):

A Kecskeméti Gazdasági Vasút Bugacon át Kiskunmajsáig vezető vonalát 1928. szept. 12-én adták át. A vasút a térség, benne Jakabszállás életének, fellendülésének a legfontosabb korabeli eszköze volt. A bugaci kisvasút néven ismeretes járat 2009.12.12-ig működött.

„A kecskeméti-bugaci kisvasút is, mint a legtöbb kisvasút faanyag és egyéb más termékek szállítására jött létre. A Kecskemét Város Erdőhivatalánál dolgozó Bakkay József vetette fel először,[4] hogy a Bugac melletti erdőkből a tüzelőnek használt faanyagot kisvasúton szállítsák az Alsómonostori téglaégetőbe. A 15 km-es gazdasági vasutat 1917-ben adták át. A vasút 760 mm-es nyomtávval épült.

A vasútüzem kibővítése 1927 őszén kezdődött. A Kecskemét–Kiskunmajsa közötti 51 km-es fővonalat építettek, amely Kecskemét alsó MÁV állomásnál szintben keresztezte a Budapest–Lajosmizse–Kecskemét-vasútvonalat és a Fülöpszállás–Kecskemét-vasútvonalat.

Az új vasútvonalat 1928. szeptember 12-én adták át. Ezzel együtt megépült Kecskeméten a Rávágy téri új végállomás és az átrakodó a nagyvasúthoz. A környékbeli tanyákon élőknek nagy fejlődést jelentett a kisvonat, mert ez volt az egyetlen közlekedési eszközük. A személyszállítás mellett a megtermelt árukat is gyorsan el tudták szállíttatni a városba, illetve az átrakodó állomásnak köszönhetően bárhova az országon belül. Ezen a vonalon már kezdetektől napi három vonat pár közlekedett, reggel, délben és este. Kezdetben három gőzmozdony látta el a szolgálatot, KGV 1,2,3 pályaszámmal.

Az 1929–1933 közötti gazdasági válság miatt a vasút léte veszélybe került. Kecskemét város vezetői nem nyugodtak bele, hogy a nemrégiben épített vasútjukat a bezárás fenyegeti. A jövőt a turizmusban látták. Létrehozták a Kecskeméti Idegenforgalmi Irodát, mely Bugacpusztán programokat, kirándulásokat kezdett szervezni. Óriási kampánnyal hívták fel az emberek figyelmét a kisvasútra és Bugacpusztára. Több neves hazai és külföldi személyiség is megfordult itt, például Móricz Zsigmond, Gusztáv Adolf a későbbi svéd király és Rabindranáth Tagore Nobel-díjas költő, író. A gőzmozdonyokat ekkor cserélték le dízelmeghajtású motorkocsikra, közülük a Dmot 953 ma Nagycenken található kiállítva.[5] ”

https://hu.wikipedia.org/wiki/Kecskem%C3%A9ti_kisvas%C3%BAt

7. Indokolás az értéktárba történő felvétel mellett:

„A jakabszállási vonal Kecskemét város gyönyörű teljesítménye, …

Kecskeméttől Kiskunhalasig és Félegyházáig elterülő vidéknek szüksége volt a jakabszállási vonalra. Hiszen e nagy területnek sem útja, sem más közlekedési hálózata nincsen, s az említett vasút nagyon régi és nagyon égető hiányt pótol….

Kecskemét városának vezetősége, elsősorban pedig főjegyzője nagyon bölcsen és megfelelően cselekedett a jakabszállási vonal megépítésével ,s így fog tenni akkor is, ha nem engedi eltántorítani magát eredeti terveitől, a két vasútvonal megalkotásától, hanem diadalra és befejezésre viszi a megkezdett ügyet. Ennek a közlekedésügyileg is alacsony nívón álló nagy magyar tájnak szüksége van a tervezett vasútvonalakra és jogától semmiképpen és semmi módon sem hagyja elütni magát. „

Magyarság, 1928. október 28 (9. évfolyam, 223-248. szám)1928-10-28 / 246. szám adt.hu